Igen, ismét egy kis Broadway. De hát tehetek én arról, hogy egyrészt oda meg vissza vagyok a musicalekért, másrészt pedig folyton szembejönnek velem olyan videók, amikre már-már földöntúli késztetést érzek, hogy kitegyem őket? Ugye, hogy nem. Most egy kicsit átvándorolok az extra Broadway-részlegbe, de azért még mindig bőven témánál maradok.

A Wicked című musical 2003-ban indult hódító útjára, mégpedig a csodálatos Idina Menzel (Elphaba) és Kristin Chenoweth (Glinda) főszereplésével. Azóta már rengeteg országban bemutatták, és persze a Broadway-n is voltak szereplőcserék/más szereposztások, egy ideje már ott nem is játsszák, de a sikere máig töretlen, mind a mai napig imádják a műfaj kedvelői a darabban felcsendülő dalokat, a magával ragadó történetet, a színészeket. Egyszóval mindent! Bizony, én is ebbe a csoportba tartozom! Az előadás középpontjában amúgy az Ózban megismert két boszorkány, Elphaba és Glinda állnak, és az ő kialakuló barátságuk. Lényegében a Wicked az Óz folytatása, ugyanis azzal indul, hogy mindenki ünnepel, mert Elphaba, a gonosz boszorkány meghalt. Ekkor jön Glinda, hogy mindenki legnagyobb döbbenetére elmesélje, hogyan lettek ők ketten legjobb barátnők. Szóval az előadás nagy része igazság szerint visszaemlékezés. Viszont mindannyian megláthatjuk benne, hogy a nyugati boszorkány nem is volt annyira gonosz, mint azt gondoltuk, minden tettére jó oka volt - legtöbbször a benne megbúvó szeretet, sokszor csalódottság -, és kicsit kifordítva, pontosabban jobban a mélyére látva az egésznek mutatják meg nekünk a sztorit. Nem szeretném lelőni a poént, ugyanis fent van a teljes musical (nem is egy felvétel, de majd idővel tervezek kitenni teljes egészében fent lévő Broadway-darabokat elemzéssel... ;) <3 ), de a lényeg az, hogy szerintem isteni a vége, meg úgy eleve csúcs az egész! Most viszont rátérek a posztom lényegére: 2015 végén Rachel Tucker (a West End-verzióban ő volt Elphaba) és Aaron Tveit (2008-2009-ben Elphaba szerelmét, Fiyero-t játszotta a Broadway-n) felénekelte a musical egyik leghíresebb dalának, a Defying Gravity-nek egy átdolgozott változatát. Ezt pedig úgy értsétek, hogy totál új köntösbe bújtattak néhány népszerű Wicked-nótát. Kezdve azzal, hogy mindegyiket akusztikusan adták elő, de az még nagyobb változás, ha azt vesszük, milyen felállásban kaptuk meg őket.

Defying Gravity (Rachel Tucker & Aaron Tveit)

Már csak azért is különleges ez a felvétel, mert az első felvonás zárószámát eredetileg a két lány énekli, hidegrázós felállásban. Itt pedig mondhatni át lett ültetve a darab romantikus szálára. Ők ketten amúgy életükben nem álltak együtt színpadon, mégis olyan szinten ráhangolódtak a dalra és egymásra is, hogy nem találok szavakat. Gondolom, azt pedig mondanom sem kell senkinek (vagy legalábbis azoknak, akik értenek hozzá, vagy egyáltalán van hallásuk), hogy az egész full élő, és nem lett stúdióban utólagosan feljavítva, semmit nem piszkáltak bele a felvételbe. Csak ők ketten, a zongora és a gitár. Ennyi. Igen, az előadáson belül ez a dal sokkal durvább libabőrt okoz, mint így, azonban ez a duett olyan szinten letisztult és gyönyörű, hogy lehetetlen nem imádni. Az pedig külön érdekesség, hogy főleg Aaron énekelte Elphaba részét, az egyébként őt játszó színésznő meg Glindát. <3 :D Még azt muszáj a végére megemlítenem, hogy évek óta imádom Aaront...azt hiszem, ezt egy másik Broadway-posztomban már amúgy kifejtettem. :D

I'm Not That Girl (Rachel Tucker & Kara Lindsay)

Na, ők viszont játszottak együtt, mégpedig pont ebben a musicalben. Rachel ugyanis Elphabaként debütált a Broadway-n is, és pár hónapig Karával közösen léptek színpadra esténként a Gershwin Színházban. Ezen a felvételen is szerintem jól látszik, milyen összeszokott páros. Nem mintha Aaronnel nem ez jött volna át, elvégre mind profi művészek. Ez a dal amúgy eredetileg Elphaba szólója az előadásban, és mindig nagyot üt - persze ez a színésznőtől is függ, aki épp megformálja a karaktert -, sőt szerintem szólóban a legkirályabb, de hazudnék, ha azt mondanám, a duett verzió nem fogott meg. Nagyszerűek a lányok, csodás az összhang köztük.

Popular (Aaron Tveit)

Ez a videó már önmagában irtó különleges...és kivételesen nem (csak) Aaron jelenlétére gondolok, hanem a tényre, hogy Glinda szólódalát tárta elénk a videóban. Ritka, hogy egy férfi színművész fogja magát és eldalolja nekünk. Ami azt illeti, Aaron előtt nem is találkoztam más úriemberrel, aki feldolgozta volna. Vagy csak elsiklottam felette. Mindegy is, a lényeg az, hogy Mr. Tveit elképesztő munkát végzett az akusztikus változatot tekintve. Oké, a videó 80%-át végigröhögtem, de mentségemre mondom, hogy már annyiszor láttam a darabot és hallgattam meg ezt a dalt hölgyektől, hogy enyhén szólva nevetségesnek hatott olykor, ahogy Aaron elénk tárta. Főleg, mivel az előadásmódjába is belevitt egy kis humort. A szám maga pedig eredetileg azt a célt szolgálja, hogy a népszerű Glinda magyaráz a népszerűtlen Elphabának arról, hogyan válhat népszerűbbé, és ebben próbál segíteni neki. Bármennyire is érzem, ahogy a röhögés legszívesebben utat törne magának, Aaron olyan szinten csodálatos, hogy általában a késztetésem átmegy szájtátásba.

For Good (Idina Menzel & Kristin Chenoweth)

Az egyetlen dal a listában - egyben pedig az utolsó -, ami azon kívül, hogy akusztikus formában lett előadva, nem fordult ki teljesen az eredeti mivoltából. Egyben pedig ezt a videót tartom a legkülönlegesebbnek, és méltó lezárása volt ennek a stúdiófelvétel-sorozatnak. Nem mintha nem bámultam volna még egy csomó ideig, ahogy zongora- és gitárkísérettel adagolják nekünk a csodákat (ez esetben csak zongora), de ha már véget kellett érnie, akkor azt mondom, ez a videó koronázta meg az egészet! A második felvonás vége felé énekli amúgy Glinda és Elphaba, és szerintem az egyik leggyönyörűbb dal a barátságról, ami csak létezik a világon. Ebben a videóban pedig láthatjuk, ahogy az eredeti felállás, vagyis a 2003-ban debütált Idina Menzel és Kristin Chenoweth, akik a Broadway legnagyobb csillagai közé tartoznak, ismét összeálltak, hogy elvarázsoljanak minket a páratlan párosukkal! Én nem tréfálok, amikor azt mondom, mindig sírok ezen a felvételen. Sőt az igazat megvallva eleve a dalon képes vagyok könnyeket törölgetni. Kettejüket pedig 2003 óta emlegetik úgy, mint a legjobb Glinda-Elphaba páros. Eszemben sincs ezzel vitatkozni. Úgy gondoltam, belinkelem nektek az egyik, ha nem a legelső nyilvános fellépésüket, amikor együtt elénekelték ezt a szépséges dalt a darab megnyitója alkalmából egy rendezvényen. Már ott kész voltam, de azért az, hogy a Különleges Wicked Stúdiófelvételek keretein belül lényegében 12 év elteltével (!!!) énekelták el ismét ketten ezt az ominózus dalt...azért ez nem semmi, sőt ennél nem is tudok hirtelen meghatóbb dolgot kiemelni. Lenyűgöző és megindító! <3