A "Broadway Loves..." témájú kvázi koncertek szerintem pazar ötlet volt a szervező részéről, aki nem meglepő módon Benjamin Rauhala. Kb. minden ilyen eseményt neki köszönhetünk. Még tavaly nyáron a Broadway Loves Celine Dion-nal indítottam útjára ezt a bejegyzés-sorozatot, aztán októberben kipakoltam a Kelly Clarkson-adagot is, ám azóta semmi. Szóval gondoltam, itt az ideje rábökni egy újabb fellépésre, és végül egy 2015 júliusinál állapodtam meg, amikor a meghívottak Katy Perry számokkal szórakoztatták a közönséget. Rólam azért tudni kell, hogy távol állok attól, hogy Katy-rajongó legyek. Vannak dalai, amiket szeretek, de nem tartom olyan hatalmas tehetségnek az énekesnőt, hogy elájuljak tőle, és sokkal jobban szeretem azt, amikor valaki feldolgozza a dalait. Legtöbb esetben sokkal jobban is tetszik, mint az eredeti. Pedig megpróbáltam megszeretni Katy-t, de a színházimádatom miatt allergiás vagyok arra, ha valaki élőben az esetek nagyobb részében pocsék. A musicalek miatt hozzá vagyok szokva a profizmushoz, amit a színházi emberek 90-95%-a képvisel. Katy nem ér fel arra a szintre, és még finoman fogalmaztam. Elnézést a rajongóitól, ez az én véleményem. Na, de belevágok végre a videók elemezgetésébe. Még annyit kell tudnotok, hogy 2015. július 13-án két időpontban is volt Broadway Loves Katy Perry, délután és este is. Ezt azért jegyzem meg, mert dalsorrendet itt sem tudok, és sajnos nem is került fel az összes videó az eseményről, de például egyszer van "dalismétlés" a felvételek közt. Ennek pedig az az oka, hogy az egyik előadótól délután, a másiktól pedig este hangzott el az adott szám. Gondoltam, ezt már az elején letisztázom.

Janet Krupin - California Gurls

Még mindig nem láttam semmi másban, csak az If/Then-ben, de ott sem főbb szerepben, viszont továbbra is imádom és csak dicsérni tudom Janet-et! A laza stílusával mindig megvesz kilóra. Itt imádom, hogy a közönség soraiból érkezik meg a színpadra, és egészen Katy Perry-sre vette a figurát. Tuti megértitek, mire célzok, ha csekkoljátok a videót. Pár éve igazi nyári sláger volt ez a szám, olyannyira, hogy szépen meg is untam. Mostanában sem tervezem újra meghallgatni, de nem meglepő módon azt képes vagyok bepötyögni nektek, hogy ez a feldolgozás mennyivel jobb az eredetinél. Mert igen, jobb. Oké, Janet hangja egy-két helyen ugrott egy picit, de így is fényévekkel profibb technikával dalolta a számot, mint Katy. A hajlításokat, amiket a vége felé belevitt, rohadtul imádom például.

Taylor Louderman - The One That Got Away

A napokban vette kezdetét a Mean Girls (Bajos csajok) musical a Broadway-n, amiben Taylor játssza Regina George-ot. Erről írtam is nektek kicsit az előző posztban. Már tűkön ülve várom, hogy kapjunk videókat róla, illetve szerintem nyáron a musical hanganyaga is megjelenik. Mindegy, ezt csak azért írtam le, mert szerettem volna kitérni arra, hogy az elmúlt napokban Mean Girls lázban égtem, és a darabban szereplő színészekről nem kevés videót megnéztem a bezsongásom végett, így Taylorról is. Őt amúgy is rajongásig imádom már egy ideje, konkrétan a Broadway Loves Celine Dion fellépés óta. Abban a pillanatban, hogy csekkoltam azt a videót Tayz-ről, éreztem, hogy visszafordíthatatlanul megnyert magának a csajszi. A dalról annyit, hogy ez azon kevesek közé tartozik, amit szeretek Katy-től, sőt ezt már adta elő szépen fellépés alkalmával is (bár tartom magam ahhoz, hogy élőben az esetek nagy részében nem teljesít jól az énekesnő). Nos, eskü, nem az elfogultság beszél belőlem, de Taylor adott hozzá ehhez a dalhoz valami kis pluszt. Nem tudom nagyon szavakba önteni, mire gondolok, de egyszerűen hallom, látom, érzem. Talán több érzelmet? Vagy a hangjával játszik úgy, hogy lemegyek tőle hídba? Vagy az tetszik, hogy mennyire beleéli magát? Vagy ez így mind együtt? Fogalmam sincs, de imádom.

Adrienne Warren - Firework

Adrienne-ről is érik nálam a külön poszt gondolata, mert egyre nagyobb kedvencem. Jelenleg a West End-en játszik a Tina musicalben, de erről írtam is az előző bejegyzésben. Láttam részleteket, és úristen, majdnem elájultam! Most sem leszek képes rosszat írni róla, de még ha akarnék, sem tudnék, ugyanis véleményem szerint nem kicsit alázza le az eredeti előadót ezzel a feldolgozással. Igyekszem elvonatkoztatni attól, hogy Katy-t nem szeretem túlságosan, de azért ez nem mindig egyszerű. Pláne amikor azt látom, hogy egy nála szerintem jóval nagyobb tehetség fogja az énekesnő világhírű számát, és nem szimplán csak kiáll és elénekli, hanem mondhatni a sajátjává teszi. Adrienne pedig pont ezt tette a Firework-kel. Hozzáteszem, a zenekar is elképesztő, és ez minden egyes videóra vonatkozik. A művésznő pedig minden másodpercét élvezi is a dalnak, emiatt duplán öröm számomra nézni. Fantasztikus ez a nő, minden sikert megérdemel, amit kap! <3

Jeff Heimbrock - I Kissed A Girl

Szerintem ez volt a legelső szám, amit sok-sok évvel ezelőtt Katy-től hallottam. Már annyiszor hallgattam meg anno, hogy egy idő után rájöttem: basszus, ezt egy életre meguntam. Aha, persze. Míg nem hallottam meg Jeff verzióját. Bár a srácot nem láttam előadásban (még), de néhány fellépést megnéztem tőle, és eszméletlenül jó! Ez sem kivétel. Nem vicc, amennyire unom ezt a számot, annyira imádom lényegében bármikor meghallgatni ettől a sráctól. Azért külön hálás vagyok, amiért ilyen hangszerelésben lett tálalva. Ez nekem milliószor jobban bejön, mint az eredeti. Szerintem külön poén, hogy nem csaj adta elő a "megcsókoltam egy lányt" témájú számot, hanem egy meleg fiú. Így talán még nagyobbat üt! Jeff pedig aranyosan még rá is játszik erre. Megeszem! :D

Ben Fankhauser - Part Of Me

Nem vagyok elfogult, nem vagyok elfogult, nem... De akkor is imádom ezt az embert! A Tavaszébredésben láttam először, és már ott megfogott - ilyen hanggal és kisugárzással ez nem is csoda -, azonban abszolút kedvencemmé a Newsies-ban avanzsált. Egyszerűen eszményi minden, ami a torkából kijön, és emlékeztek, hogy többször is leírtam már, hogy Daniel Quadrino mennyire tökéletes a riffek terén? Ez még mindig így van, azonban Ben méltó vetélytársa ezen a téren! Sőt szerintem nem is igazán vagyok képes dönteni a fiúk közt riffeket tekintve. Jaj, gonosz dög vagyok, tudom, de akármikor megnézem ezt a felvételt, felvetődik bennem a kérdés: "Ki az a Katy Perry?" Bocsi, higgyétek el, amennyire lehet, tisztelem a munkásságát, a rajongóiból sem szeretnék ősellenségeket szerezni, de sajnos Katy az esetek nagy részében csalódást okozott nekem az élő fellépéseivel, erre tessék...itt van ez a srác, illetve a többi fellépő, akik olyan magasra teszik a lécet, hogy szinte már megugorhatatlan. Ben egy hatalmas csoda, ehhez pedig tartom magam! Elég, ha megnézi az ember ezt a videót, és ha van akkora szerencséje, hogy a zenei hallással megáldották születése pillanatában, akkor azonnal hallani fogja, sőt ÉREZNI, hogy mennyire isteni a művész úr! <3

Ginna Le Vine - Wide Awake

Róla először pár hónappal ezelőtt írtam a Broadway Loves Kelly Clarkson posztomban. Akkor nem dicsértem agyon, illetve nem is ismertem korábban. Ennek oka amúgy leginkább az, hogy ő nem Broadway-színész, hanem "csak" vokalista ilyen fellépések alkalmával, ergo színpadon maximum ilyen esetekben láthattam videókban. Különben ez nálam hatalmas pozitívum, amikor látom, hogy vokalisták előlépnek a rivaldafénybe egy-egy dal erejéig. Ginna amúgy apróbb vendégszerepekben volt látható még sorozatokban. Ez a színészi véna érződik is a videóban, mert jól láthatóan beleéli magát a dalba. Már emiatt is jobban bejön, mint az eredeti. Mondjuk megjegyzem, ezt speciel Katy-től is szeretem...egyszer-kétszer képes volt szépen előadni élőben. A múltkor ugyebár Ginnát nem magasztaltam az egekig. Nos, most sem fogom, viszont most már leírhatom azt, amit a Kelly Clarkson-os bejegyzésben nem tudtam: bár még óvatosan, de most már megkaphatja a zseniális jelzőt, mert valóban szuper a nő.

Josh Tolle - Teenage Dream

Egy újabb szám, amit valószínűleg mindenki jól ismer, és ismét férfi változatban előadva. Mondom, ennek én csak örülök, mert már ennyi változás is képes nagyon feldobni egy-egy performanszot. Josh-ról is a Kelly Clarkson-posztban írtam először. Azóta sem tudok róla sokkal többet, mert nem láttam őt semmiben, viszont a tehetsége felől jó ideje nincs kétségem. Itt is, amit művel, te jó ég!! Azok a hajlítások, amiket belevisz, elképesztőek! A vége felé már az államat kell felkaparni a padlóról, és nem túlzok. A hangszerelés ismét frenetikus. Nem elég, hogy az előadót magasan jobbnak titulálom, mint Ms. Perry-t, de ehhez még az is hozzájön, hogy a zenei kíséret mennyire eget rengetően lehengerlő!

Daniel Quadrino - Waking Up In Vegas

Hova fényezzem még ezt az embert? Oké, előadásban még nem volt hozzá szerencsém, de ha valakiről, hát Danielről aztán bőven van videóanyag, ugyanis rengeteg fellépése van. Hála az égnek! Szinte minden "Broadway Loves..." eseményen ott volt már, természetesen erről sem hiányozhatott. És milyen jó, hogy jelenlétével még tovább emelte az amúgy is erőteljes színvonalat! Nem igazán vannak létező szavak arra, amit ezzel a számmal művelt. Eleve beleviszi a saját stílusát a legelejétől a legvégéig, azonban ezt úgy csinálja, hogy kvázi kifordítja a dalt önmagából. Persze csakis jó értelemben. És ez nem tréfa, hiszen például a vége felé már kb. egy teljesen új számot nyom a jelenlévő közönségnek, olyan szinten változtatta meg az egészet. A riffjei továbbra is etalonok, akárcsak Ben Fankhauser-é. Kéne egy duett a riff-királyoknak, ha engem kérdeztek. :D Ezt a videót meg hadd ne elemezzem tovább, hiszen full egyértelmű, ha megnézitek, hogy milyen szinten tökéletes.

Lesli Margherita - Hot N Cold

Lesli-ről is írtam már egyszer. Teljes színdarabban azóta sem láttam, de a dicsérettel most sem állok meg. Ez a nő még mindig egy igazi jelenség, és fergeteges az előadásmódja. Hangilag is csúcs (oké, a nagyon éles váltások miatt egyszer-kétszer csúszott picit, de piszkosul nehéz lehetett ilyen formában elénekelni ezt a számot), a színészi kvalitása pedig önmagáért beszél. Bár nem nevezném az este legjobb produkciójának, de határozottan ez volt a legérdekesebb és a leginkább mosolygásra okot adó. Eskü, amikor először megnéztem, a csettintésnél tapsolni kezdtem. Igen, már megint a hangszerelés küldött le engem hídba! <3 Lesli eszméletlenül jó egyébként, ha ezt eddig nem jeleztem volna egyértelműen. Valami azt súgja, kicsit Katy Perry-t is parodizálta ezzel a fellépéssel, de javítsatok ki, ha tévednék. Nekem ez jön le.

Samantha Marie Ware - Unconditionally

Ezt a számot mind a mai napig nagyon szeretem, és nemcsak feldolgozásokban. A cd verzióját is szokszor meghallgatom Katy-től (csak hogy végre írjak valami pozitívat is az énekesnővel kapcsolatban). Samantha-t nem láttam előadásban, viszont a Glee utolsó szezonjában főbb szerepben csodálhattuk őt, nem véletlenül. Csodaszép a hangja, az előadásmódja sem kivétel ezalól. Ezzel a produkcióval elég keményen libabőrt tud okozni a hallgatónak. Amúgy basszus, tök durva, hogy mindig, amikor kicsit dicsérném az eredeti előadót is, akkor adja elő az adott számot valaki még sokkal jobban nála, hogy csak azért se tudjam teljes mértékben Katy malmára hajtani azt a bizonyos vizet. Mert igen, Samantha klasszisokkal jobb, és ezen egy másodpercig sem kell gondolkodnom. Ugorjunk fel egy oktávot? Ugyan, Samnek ez nem probléma. Miért is lenne? Gond nélkül megteszi, nem is csodálom, hogy a közönség sem tudta visszafogni magát, és már ott hujjogtak neki. A végén a tapsvihar sem meglepő szerintem. Lenyűgöző!!!

Hannah Elless - By The Grace Of God

Szörnyű vagyok, tudom, de ezt a dalt nem ismertem az előtt, hogy a Broadway Loves Katy Perry-t elkezdtem most megírni. Valószínűleg azért, mert 2013-ban, amikor ez a szám megjelent, már nem voltam annyira kíváncsi Katy-re, hogy a stúdióalbumát végighallgassam. Viszont most megtettem, és nagyon tetszik maga a szám is (az eredeti is, és gyönyörű az üzenete!!!), illetve Hannah prezentálásában is fantasztikus. Sosem hallottam őt énekelni korábban, ez az első videó, amit láttam róla, de határozottan nem az utolsó. Először úgy éreztem, a fejhangja nem a legerősebb, de a dal végére tudatosult bennem, hogy inkább a hangosítással volt egy kis gond. Legalábbis a vokál sok esetben hangosabb volt nála, amit annyira nem csípek, és még finoman fogalmaztam. Hannah hihetetlenül jó, és remélem, találok a neten olyan előadást, amiben benne volt, mert érdekelne, milyen színésznő. A hangjával gondom biztosan nem lesz.

Jillian Soares - Waking Up In Vegas

Daniel Quadrino már előadta ezen a napon ezt a számot, csak a másik blokkban, hiszen ahogy jeleztem is a bejegyzés elején, két Broadway Loves Katy Perry is volt 2015. július 13-án. Mindössze a dalsorrendet nem tudom. Daniel az esti koncerten énekelt, ergo Jillian kizárásos alapon délután. Amúgy ő nem színésznő, hanem vokalista. Nem egy fellépésen vokálozott már a színművészeknek...olykor nem is olyan jól. Például képtelen vagyok elnézni neki, hogy a Broadway Loves Celine Dion alkalmával nem egyszer félrecsúszott, amikor Jeremy Jordan szólózott. Nos, nem bántásból, de ez sem nyerte el annyira a tetszésem. Vannak nagyon is jó pillanatok a számban, de a fenébe is...azért érződik, hogy ő nem Broadway-képzett. Na meg miután az ember megnézi ezt a dalt Danieltől, semmiképp nem lesz képes Jillian produkciójától elájulni. Ettől még nem rossz, csak már eleve hátránnyal indult nálam.

Ari Groover - Dark Horse/E.T.

Ariana 2014-ben a sMASHed UP rendezvényen már előadta ezt a dalkombót, és meg sem lep, hogy egy évvel később ugyancsak elnyomta a Katy Perry központú eseményen. Jaj, a mashup-ok a gyengéim, basszus. Sajnos még mindig nem kapott nagyobb szerepet a Broadway-n, holott oltári nagy tehetség. De legalább fellépések alkalmával láthatjuk. A hangszíne még mindig ütős, ezer közül is felismerhető bármikor. Bár itt volt egy kisebb elcsúszása a szám vége felé (2014-ben teljesen tiszta volt végig), de ez semmit nem von le a produkció értékéből. A csaj nagyon szuper, mindig öröm hallgatni a különleges hangját.

Janet Krupin - Not Like The Movies

Ismét Janet dalolt. A California Gurls mellett előadott egy visszafogott, már-már balladaszerű számot is az étteremben tartózkodóknak. Ez azért tőle szerintem nem olyan megszokott, legalábbis az esetek nagy részében pörgősebb számokkal szokott készülni, viszont kellemes meglepetés tőle lassabb hangvételű dalt is hallani. És amikor a dal közepén végigfolyik az a könnycsepp az arcán...úristen, vissza is kellett tekernem, hogy biztos jól láttam-e. De igen!!! Elképesztő, mennyire átérezte a dalt, nekem ettől csak még jobban leesett az állam. Jól áll neki ez a stílus is, de az erőteljes hangját ehhez igencsak vissza kellett fognia, szóval azt mondom, a dinamikusabb számok emiatt jobban passzolnak hozzá, akármennyire is gyönyörűen adta ezt elő! <3

Christy Altomare - Thinking Of You

Nem véletlenül ezt a felvételt hagytam a poszt végére. Egyrészt kicsit még dicsérgethetem Katy-t is, hiszen ez a dal csodaszép, sosem fogok ráunni, plusz van fent olyan élő felvétel, amikor valóban szépen énekelte el, szóval tapsot neki! A másik ok pedig, hogy Christy nekem a harmadik kedvenc Broadway-hangom a lányok közt (poén lelőve, hiszen hamarosan megírom a lányok listáját is, ha már egyszer a férfi hangokat közzétettem már). Sőt színjátszást tekintve is dobogós, ehhez kétség sem fér! Imádom már a puszta létezését is! <3 A Carrie-ben láttam először, már ott megfogott, de igazán az Anasztáziában varázsolt el, amit tavaly óta játszanak a Broadway-n. Külön érdekesség, hogy mindkettőben Derek Klena volt a partnere. Derek is hatalmas kedvencem (csak kattintsatok a srácok listájára, amit belinkeltem :D), ő nemrég hagyta ott a musicalt, szóval Christy azóta új Dmitry-t kapott Zach Adkins személyében. Na, de most nem ez a lényeg. Christy-től még annyit, hogy még a legelső Broadway szerepében is meg tudtam nézni, ugyanis felvételen megvan a Tavaszébredés turnéja, amiben a női főszerepet formálhatta meg, és basszus...nálam felér Lea Michele szintjére, aki az eredeti Wendla. Azért ez nem semmi! Lényegében egyedül a Mamma Mia-ban nem láttam, mert egyszerűen nem találok róla videót sajnos, pedig csodás Sophie volt, ezt leszűrtem arról a rövid részletről, ami felkerült! Egyszóval bőven van mi alapján véleményt alkotnom róla. Ó, azt említettem már, hogy dalokat is ír? Na jó, befejeztem, majd maximum róla is írok külön posztot, de most muszáj rátérnem a videóra végre. Emlékeztek, hogy azt írtam, szeretem az eredeti előadótól is ezt a számot? Ez még mindig áll, mindössze azzal bővítem ki a mondatot, hogy Christy-től az abszolút kedvencem. Még több érzelmet visz bele, és ha nem ismerném kvázi minden mozzanatát a művésznőnek, teljesen lemennék hídba attól, hogy milyen spontán jelennek meg a könnyek a szemében már az elején, és hogy a legvégéig ott is maradnak. Azonban nála ez megszokott, a meseszép lelkét mindig kitárja a közönség elé, és egy szimpla fellépésen is képes elsírni magát. Leírhatatlanul imádom őt. Az egész dalt tökéletesen dalolja, de a bridge résztől ájulok be igazán a sarokba. A kitartott hangjáról nem is beszélve. Christy egy őstehetség, remélem, ebben senki sem kételkedik, ha ezt megnézi.