Olyan ritkán írok itt a blogon az argentin tehetségekről. Azt már mind tudjátok, hogy a Teen Angels nálam mindent visz. Ám azon a hat csodatehetségen kívül másokat is nagyon szeretek. Például rögtön itt van a mai szülinaposunk, Luciano Pereyra, aki ma lett 38 éves! Őt konkrétan egy szinten tisztelem, szeretem és csodálom a Teen Angels tagjaival. Számomra ők heten az örök kedvencek, ha az argentin tehetségeket veszem górcső alá. Úgy gondoltam, a jeles nap alkalmából összeszedek nektek néhány videót az énekes fellépéseiről... Nos, nem véletlenül hívom őt Hangnak és Léleknek. Úgy gondolom, hogy ő azért jött a világra, hogy melegséget hozzon az őt hallgató emberek szívébe, és hogy a varázslatos hangjával átadja mindazt a szeretetet, ami a lelkéből árad felénk. Szerintem, ha egyszer meghalljátok őt énekelni, többet nem szabadultok Luciano-tól, és még többet akartok majd belőle. Nálam is így volt. Pár évvel ezelőtt az Esperanza mía (Isten áldjon, Esperanza) című sorozatban ismertem meg, ott hallottam őt először énekelni, és rögtön tudtam, hogy nekem ez nem elég. Jobban meg kell őt ismernem mind emberileg, mind pedig művészileg. Úgy örülök, hogy beleástam magam a munkásságába és a múltjába, ezáltal pedig csak még jobban becsülöm és imádom őt. Örökké!

El Elegido (Luna Park 2016)

Első körben egy olyan dalra esett a választásom, ami szerintem kevésbé ismert, viszont megérdemli a figyelmet. Mondjuk ez minden egyes gyönyörű dalára igaz, azonban vannak számai, amik sokkal inkább középpontban vannak (majd jönnek még azok is, hiszen bevallom, én is leginkább azokat hallgatom :D). Ellenben úgy érzem, muszáj megmutatnom, milyen különleges hangvételű dalai vannak még azokon kívül. Nem elég, hogy elképesztő a hangszerelése ennek a nótának (is), de még a gitártudása is megmutatkozik. Ezt azért szerettem volna kiemelni, mivel Luciano mindössze 3 éves (!!!!) volt, amikor a szülei vettek neki egy gitárt karácsonyra, mert felfigyeltek a zenei tehetségére. Már gyerekként műsorokban szerepelt, a hírnév pedig 1998-ban érkezett el számára, amikor csupán 17 éves volt. Számára ez volt megírva, hiszen egy ilyen őstehetség nem maradhat sokáig árnyékban. Most élvezzétek a 2016-os Luna Park-i fellépését, aztán mindjárt nézhetitek az első nagyobb koncertjének egy részletét. Egyébként majd figyeljétek meg - ebben a videóban is -, hogy szinte mindegyik kipakolt videóban mennyire látszik az arcán az őszinte öröm és a hála, amiért ennyien szeretik őt és vele éneklik a dalait. Ő már akkor is kb. a világ legboldogabb embere, ha együtt lehet a rajongóival és nekik énekelhet a koncertjein. Hát mi ez, ha nem egy tiszta szívű ember definíciója? <3

Desde que tú te has ido (CM Vivo 2000)

Íme a 19 éves befutott Luciano az első komolyabb fellépésén! Már itt is mekkora hangja volt és micsoda szép lelke, te jó ég! Azóta ez csak százszorosára nőtt, ha engem kérdeztek. Egyébként a dal, amit énekelt, nem az övé volt, mindössze átdolgozott egy 1981-es slágert. Bár nekem még jobban is tetszik, mint az eredeti. Hogy lehet valaki ennyire magával ragadó?

Sin Testigos (Luna Park 2009)

Szavakat nem találok erre a videóra. Úgy örülök, hogy a legtöbb ilyen nagy koncertjét kiadták DVD-n az évek alatt, és mi is élvezhetjük a produkcióit, akik sajnos élőben (még!!!) nem jutottunk el egy fellépésre sem. Egyébként pont ez a 2009-es Luna Parkban megtartott koncertje volt a legelső koncert DVD, amit megjelentetett, és lényegében az apropója ennek az volt, hogy ekkor ünnepelte a 10 éves pályafutását. Basszus...idén már 20 éve, hogy boldogítja a világot a tehetségével. Ez annyira hihetetlen! Hogy létezik, hogy valaki torkából ilyen túlvilági csodahangok törjenek fel, és hogy ilyen mély dalokat írjon, mint amilyen például ez is? Ha nem tévedek, minden dalát - ami saját, tehát nem feldolgozás -, ő maga írja, ettől pedig csak még jobban felnézek rá. És muszáj megint kiemelnem, amit már az első videó kapcsán megemlítettem...látjátok azt a büszkeséget és alázatot az arcán, amivel lereagálja, hogy a rajongók kívülről fújják a dalát? Igen, egyszerre büszkeség és alázat. Ez egy igencsak paradox dolog, ám mégsem az. Hogy miért? Egyszerű. Luciano nem saját magára büszke, hanem az emberekre, akiknek a koncertjeit adja. Milyen lélekemelő lehet jelen lenni egy ilyen volumenű estén. Bárcsak egyszer eljutnék egy koncertjére. Ugye, hogy lehetetlen megunni?

Seré (Gran Rex 2015)

Emlékszem, amikor az Esperanza mía sorozatban megláttam őt, aztán meghallottam énekelni, instant rákerestem a nevére, hiszen egy percet sem akartam elvesztegetni, hogy jobban megismerjem...és mivel ez a csodadal is felcsendült a telenovellában (kétszer is, egyszer a női főszereplőtől, Lali-tól, aki ugyebár Teen Angels tag, aztán duettben Luciano-val), amint rákerestem a művész nevére, ez volt a legelső élő fellépése, amit megnéztem. Sosem felejtem el, hogy potyogtak a könnyeim, miközben néztem. Az igazat megvallva mind a mai napig így van. Egyrészt a dal miatt, másrészt azért, mert a Gran Rex Színházban volt ez a koncert, amire elsőként ráakadtam, és jól tudjátok, mit jelent nekem ez a színház. A Teen Angels tagok is évekig ennek a színháznak a deszkáin szerepeltek és varázsoltak el. Luciano pedig ugyancsak ezt tette. Örülök, hogy a Seré-t néztem meg először amúgy, mivel anélkül, hogy tudtam volna, eleve ez volt a koncert nyitódala, vagyis a hatás már csak emiatt sem maradt el. Jól eltaláltam! :D Olyan jó látni, hogy milyen lelkes, és valóban minden létező érzelmet belepakol a szám előadásába. Mennyi szeretet van a tekintetében, nem tudok betelni vele. Egy valódi csoda, akiért minden nap összeteszem a két kezem! <3

Tu Dolor (Luna Park 2016 - duett Tini Stoessel-lel)

Ha nem tévesek az emlékeim, ez volt az első dal, amit a már említett Esperanza mía sorozatban Luciano elénekelt. Szóval úgy gondoltam, semmiképp sem maradhat ki a sorból, mivel könnytörölgetősen gyönyörű. Ismét a 2016-os Luna Park-i koncertjéről választottam egy részletet, ám nem a megjelent dvd-ről, hanem egy amolyan "extra" felvételt, és baromi boldog vagyok, hogy létezik egy ilyen. A dvd-n amúgy Luciano szólóban adja elő ezt az eszményien szép számot, most viszont úgy gondoltam, egy duettváltozatot pakolok ki nektek. A Violetta című sorozat az én életemből kimaradt (bár elárulom, közel járok hozzá, hogy belenézzek), amiben amúgy Martina Stoessel volt a főszereplő, és még rémlik, micsoda hírneve volt még Magyarországon is a szériának. Jöttek is koncertezni a szereplők. Ha nem tévedek, kétszer is. Kezdem bánni, hogy anno nem néztem, mert mostanában (részben florerr barátnőmnek hála) elkezdtem megszeretni Tini-t is, ahogy néztem róla videókat. És bár még kellőképp nem készültem fel, hogy posztoljak a 22 éves tehetségről (tudjátok, szeretem, ha bőven van információ a birtokomban az adott személyről, akiről bejegyzést írok, mert én azt érzem "hiteles" írásnak), de úgy gondoltam, legalább ebbe a Luciano-ról szóló posztba beleteszem, és megmutatom, micsoda tehetség ő is. A videón amúgy még a 20-at sem töltötte be az énekes-színésznő. Ugye milyen ügyes? Luciano-n is látszik, milyen nagyra becsüli az ifjú kolléganőjét. A végén is milyen aranyos volt Tini-vel... imádom őket! Duettezhetnének máskor is!

Si No Es Muy Tarde (Vélez Argentina 2018)

Mivel Luciano 1998-ban kezdett el befutni, a tavalyi nagyszabású koncertjét, amikor a lényegében 20 éves pályafutását ünnepelte, rögzítették és szerencsére kiadták DVD-n, ezáltal pedig megadva nekem a (szerintem) eddigi legjobb Luciano-koncertet. Nyilván mindegyiket imádom, lehetetlen is lenne másképp tenni, de ez valamiért különösen bekeveredett a szívem közepére. Megkockáztatom, hogy még a 2015-ös Gran Rex-nél is nagyobb favorit lett, bár ezt csak óvatosan jelentem ki, hiszen mégiscsak több okból is az volt sokáig az abszolút lekörözhetetlen. Ám nehéz a döntés, mivel nagyon magasra tette a lécet a művész úr ezzel a koncerttel. Igazából felesleges is összehasonlítani a két csodakoncertet, hiszen az egyik egy színházban volt megtartva, ami ezáltal meghitt hangulatú volt, itt pedig egy stadionban varázsolta el a jelenlévőket. Muszáj volt erről a dalról kitennem a videót, ami eleve az egyik legnagyobb kedvencem, hát még a végét mennyire imádom, amikor Luciano mondja, hogy muszáj megörökítenie, ahogy a jelenlévők a telefonjaikkal világítanak a sötétben. Még meg is kéri őket, hogy vegyék elő mindannyian a mobilokat. Aztán a sajátjával rögzíti az eseményeket. Még el is kezdi acapella énekelni a refrént, amit aztán néhány soron át a közönség folytat. Hidegrázósan szép!

Hay un lugar (ViveRo - Noche de Suenos 2018)

Tavaly decemberben nem kevés argentin művész gyűlt össze (köztük Luciano és néhány Teen Angels tag is, szóval sejthetitek, micsoda mennyország volt az nekem <3), hogy Cris Morena televíziós producer lányára, Romina Yan-ra emlékezzenek, aki tragikusan fiatalon hunyt el még 2010-ben. Luciano pedig elénekelt egy meseszép dalt, ami egyébként először a Casi Ángeles második szezonjában csendült fel Lali Espósito előadásában. Bárcsak idővel ezt is elénekelné Lali-val duettben. Úristen, annyira örülnék neki. Ezen az estén is a tőle megszokott profizmussal, szívvel-lélekkel énekelt. Rendkívül megható.

Tu Mano (Gran Rex 2017)

Ez az első és egyetlen rajongói felvétel, ami a blokkba bekerült, mert sajnos nem került fel profi minőségben. De szerintem így is élvezhető. Plusz egyszerűen nem hagyhattam ki. Luciano 2017-ben is koncertezett a Gran Rex Színházban, és kaptunk egy jelenlévő szerencsés rajongónak köszönhetően egy megható, különlegesen szép felvételt. Ugyanis Luciano felhívta magához a színpadra az egyik legfiatalabb rajongóját, és végig a tündéri kislánnyal az ölében énekelt. Még Luciano is meghatódott, szóval szerintem nem kell csodálkozni, ha a közönség is könnyezett, azon meg szerintem pláne nem, hogy én is pityergek a videón, bármikor nézem meg. Annyira aranyos a kislánnyal, nem is igazán lehet szavakba önteni. <3 Most mondjátok azt, hogy nem illik Luciano-ra a Hang és Lélek kvázi becenév. Szerintem tökéletes.

Enséname A Vivir Sin Ti (Luna Park 2016 - duett Paty Cantú-val)

Amikor először láttam ezt a videót, tátott szájjal csendben ültem a székben még percekkel a vége után is. Egyrészt Paty Cantú-t már évek óta rendkívül nagyra tartom, másrészt...Tini-vel Luciano nagyon aranyos volt, azonban itt...nem tudok más szavakat használni, egyszerűen tombolt a kémia a művészek között! Komolyan nem is értem, hogyan tudott olyan hitelesen papot játszani az Esperanza mía-ban. Na, de viccet félretéve: ilyet nagyon ritkán látok, szóval elég durván mellbevágó élmény volt először megnézni a videót. Azóta valamennyire már feldolgoztam, de nem telik el úgy nap, hogy ne reménykednék abban, hogy fognak még együtt dolgozni. Sőt követelek egy duettalbumot, mert úgy érzem, a lelkemnek szüksége van erre a két csodára együtt! Annyira árad belőlük az egymás iránti szeretet és tisztelet. Ami miatt pedig még külön elvarázsolt ez a felvétel, az az, hogy konkrétan képesek azt a látszatot kelteni, hogy kettejükön kívül nincs ott még egy egész stadionnyi ember. Mintha csak ők ketten léteznének. Nagyon durva. A dal maga pedig...úristen, micsoda szöveg és dallamvilág. Szerintem többet ér ezer szónál a közönség könnyező arca. "Taníts meg, hogyan éljek nélküled." Ez a cím. Nos...kell még mást mondanom? Szerintem nem. Két drágaság... <3 :)

Porque Aún Te Amo (Vélez Argentina 2018)

Hű...nem tudom, hol kéne kezdenem. Vágjak bele a közepébe vagy inkább építsem fel szépen az elejétől kezdve a mondandómat? Azt hiszem, az utóbbit választom. Jencarlos Canela színész-énekest pár évvel azelőtt ismertem meg, hogy Luciano az utamba került volna, és Jencarlos is egy nagy tehetséggel megáldott ember, aki hatalmas favoritom lett. Ezt a dalt pedig történetesen fel is dolgozta, tehát Jencarlos-tól hallottam először. Azonban eszembe sem jutott anno rákeresni az eredeti előadóra, hiába hallgattam agyon a számot Canela-tól - ugyanis a 2009-es albumáról ezt indítottam el a legtöbbször -, sosem néztem utána, ki énekli az eredetit. Sőt sokáig abban a hitben voltam, hogy Jencarlos-é a szám. Pedig nem. 2006-ban ugyanis Luciano írta és énekelte fel. Mindkét művésztől mind a mai napig szeretem a dalt, és nem is igazán tudom eldönteni, kitől jobban. Mármint Luciano egy nem e világi csoda, ám Jencarlos méltóképp dolgozta fel a számot, ezzel bekerülve a szívembe. Szóval nehéz. Viszont valamikor elnyomhatnák duettben. Szerintem egy rajongó sem sértődne meg ezen. :D <3 Na, de térjünk rá a videóra. Ismét a tavalyi nagy stadionos 20. évfordulós koncertjénél lyukadtam ki. Muszáj volt még egy videót választanom róla. Egyébként a koncert videóit láttam egyesével, de sajnos egybe még nem leltem rá erre a csodafellépésre. Viszont a látottak alapján ezt tippelném meg nyitódalnak. Már az eleje is ezt a hatást kelti. És úristen, az üdvrivalgás, amikor már az első pillanatban megismeri a közönség, melyik dal veszi kezdetét...egyszerűen leírhatatlanul libabőrt okozó! Lényegében az egész videó elejétől az utolsó másodpercéig hidegrázós. Hogy lehet valaki ennyire laza, könnyed - mind viselkedésben, mind az éneklési technikáját tekintve -, mégis összeszedett és vérprofi? Luciano-ra szerintem még nincs létező szó az értelmező kéziszótárban. Talán soha nem is lesz, hiszen ahogy írtam, ő egy más szinten mozog. Egy olyan szinten, amit mi "átlagemberek" talán soha nem fogunk tudni megérteni, pláne eljutni oda. Még egyszer boldog születésnapot a Hangnak és Léleknek! Remélem, istenien telik a napja! <3

Vissza a bloghoz

Új hozzászólás Frissítés