Üdvözlök minden kedves ide látogatót. A save-my-soul.gp oldalt azért hoztam létre, hogy személyes jellegű bejegyzéseket, de főleg kritikákat tegyek közzé nagyon sok témában, bár tény, hogy leginkább színházi és/vagy zenei téren, hiszen számomra ez jelenti az oxigént. És nem túlzok. A "zene nélkül mit érek én" írja körül legjobban az érzéseimet ezzel kapcsolatban. Broadway-függő vagyok, sőt meg merem kockáztatni, hogy szakértő vagyok a téren, ezért rengeteget írok is arról a közegről, a művészekről, előadásokról, fellépésekről. A magyar színművészeket is nagyra becsülöm, a Budapesti Operettszínházba járok legtöbbször, az ottaniakat ismerem leginkább, de persze más színházakról is olvashattok a blogomon. Olykor esély lesz fanfictionre is, mivel imádok írni. Amúgy Viki vagyok, 29 éves, pesti lakos. Várok az oldalon mindenkit szeretettel, aki kíváncsi az irományaimra.
¤ Színházi rovat: A legnagyobb kedvenceim
¤ TOP 10: Örök kedvenc klasszikus Disney meséim
¤ Őt mégis miért utálják: Chad Michael Murray
¤ Rómeó és Júlia francia musical 2001 és 2010
¤ TOP 10: Telenovellák színészei/színésznői
#8 Random posztok kihívás - A sorozatmániám megalapozói
2022.09.27. 21:12, Viki
Két nagyszerű sorozat is lefektette az alapokat gyerekkoromban, amiknek hála mind a mai napig a különböző sorozatok jelentik a lelkemnek a "biztonságot", a békét. Amolyan menedék számomra, amikor egy-egy olyan projektet nézek, ami közel áll a szívemhez. Kiskoromban főleg meséket néztem - nyilván -, illetve bejöttek a képbe a telenovellák, de van két amerikai széria, amiket korán megismertem, és nemcsak tiniként/felnőttként keveredtek az utamba, mint a Dawson és a haverok (Dawson's Creek) vagy a Roswell, amiről már korábbi posztban írtam. A Bűbájos boszorkák (Charmed - 1998-2006), illetve a Beverly Hills 90210 (az eredeti címe ugyanez - 1990-2000) is gyerekkoromban az utamba keveredtek, és mind a mai napig a világom szerves részét képezik. Olyannyira, hogy a Beverly-t épp nemrég kezdtem el újranézni, és már a harmadik szezont taposom... Ki tudja, hányadik alkalommal. Egy ideje nem számolom. A Bűbájost is szinte bármikor képes vagyok az elejétől a végéig megnézni. Legutóbb egy random számláló segítségével sorsoltam ki, hogy épp melyik évad melyik epizódját nézzem meg. Tekintve, hogy már számtalanszor láttam a sorozatot, nem gond, ha nem időrendben nézem. Jó játék volt, lefoglalt 1-2 hétig, amikor nem tudtam eldönteni, épp mihez van kedvem. A varázsvilágról, a három erős boszorkányról szóló Charmed ott volt nekem, lelkileg kicsit felemelt. Ahogy mindig. A Beverly Hills 90210 pedig azt gondolom, hogy megalapozta az ifjúsági sorozatok jövőjét. A főszereplőket a gimi második évétől követhettük 10 éven át, a problémáikat, a barátságokat, a szerelmeket... És minden részt átitatta a tanulság, a példamutatás, egy-egy mély üzenet. Mindkét sorozat a legnagyobb kedvenceim közt van mind a mai napig. A Beverly Hills 90210 harmadik szezonjának isteni főcímét illesztem be a poszt végére, a Bűbájos boszorkák esetében is maradjunk a bűvös hármas számnál, azonban a harmadik szezonhoz KÉT főcímvideót is linkelek. Az egyik az eredeti, amit a legtöbben ismernek, a másik pedig az új verzió, mivel elvesztették az eredeti dal jogait, így meg kellett változtatni. Most már tehát ez az új változat az, amivel a streaming szolgáltatók és/vagy a tévék játsszák a sorozatot. Legyek őszinte? Nekem jobban tetszik az új főcím, mert valahogy jobban illik a menő boszijaim történetéhez, már hangulatában is.