Biztos mindenki életében vannak olyan művészek, akik mély nyomot hagytak a szívében és a lelkében. Nos, tekintve, hogy érzelmeim legmélyéből fakad a művészet iránti szeretetem, nálam nem kérdés, hogy nem is egy személy gyakorolt rám leírhatatlanul nagy hatást az évek alatt. Gyerekkorom legnagyobb hősei közé pedig határozottan beletartozik a Harry Potter szereplőgárdájának jelentős százaléka. Robbie Coltrane neve elsők közt jut eszembe. Ő alakította Hagridot, a szerethető óriást, aki a Roxfort kulcs- és háztájőrzője volt, később pedig az egyik professzora. Mit alakította?! Konkrétan Hagriddá vált! A legédesebb, legdrágább karakter, akit csak szeretni lehet. Abba a nagy szívébe annyi szeretet fért, amit kevesen tudnak még csak elképzelni is, nemhogy átérezni. Nincs a Földön olyan HP fan, aki ne rajongott volna ezért a csodás karakterért, akit Robbie olyan precízen, nagy gonddal és törődéssel átitatva vitt képernyőre. Hagrid a legmegnyugtatóbb karakterek egyike is. Kívül-belül egy óriás, akire bármikor ránézek, mintha meglelném a lelki békét. Imádom őt, az első pillanattól!

A Harry Potter-filmeket ugyebár bármikor - tényleg BÁRMIKOR - képes vagyok újranézni, és hamarosan erre ismét sort kerítek, de tudom, hogy ezúttal minden egyes Hagrid jeleneten sírni fogok. Amiken pedig eddig is pityeregtem, azokhoz konkrétan egy vödör sem lesz elég, hogy felfogja a könnyzáporomat. Tudom, mert ez volt eddig minden Harry Potter színészlegenda halálakor, akiket az évek alatt elvesztettünk. Alan Rickman volt legutóbb nekem a legnagyobb veszteség, őt még mindig nem tudtam teljesen feldolgozni. És most Robbie is csatlakozott hozzá, mert ő is rettenetesen fog hiányozni nekem. Az alapján, ahogy a színészkollégái, egyben barátai búcsúztak el tőle, rendkívül megható volt. Látszik, hogy ő is épp olyan szerethető és aranyos volt, mint az általa megformált Hagrid. Az idei Harry Potter újraegyesülésen ő is ott volt, és...mintha tudta volna, hogy már nincs neki sok hátra. Sőt helyesbítek: tudta. Ettől csak még szívfacsaróbb visszanézni, amit mondott! A szavaival zárnám ezt a posztot - a videóban is látható -, és köszönöm Robbie Coltrane, hogy a gyerekkorom hőse voltál! Köszönöm, hogy egy félénk kislánynak egy szerethető óriást adtál, aki biztonságban érezte magát, amikor ránézett! Örökre a szívembe zártalak! És ahogy Harry is mondta: "Nincsen Roxfort Hagrid nélkül."

...Szóval 50 év múlva is nézhetitek a Harry Pottert. Én sajnos nem leszek itt, de... de Hagrid igen.