Üdvözlök minden kedves ide látogatót. A save-my-soul.gp oldalt azért hoztam létre, hogy személyes jellegű bejegyzéseket, de főleg kritikákat tegyek közzé nagyon sok témában, bár tény, hogy leginkább színházi és/vagy zenei téren, hiszen számomra ez jelenti az oxigént. És nem túlzok. A "zene nélkül mit érek én" írja körül legjobban az érzéseimet ezzel kapcsolatban. Broadway-függő vagyok, sőt meg merem kockáztatni, hogy szakértő vagyok a téren, ezért rengeteget írok is arról a közegről, a művészekről, előadásokról, fellépésekről. A magyar színművészeket is nagyra becsülöm, a Budapesti Operettszínházba járok legtöbbször, az ottaniakat ismerem leginkább, de persze más színházakról is olvashattok a blogomon. Olykor esély lesz fanfictionre is, mivel imádok írni. Amúgy Viki vagyok, 29 éves, pesti lakos. Várok az oldalon mindenkit szeretettel, aki kíváncsi az irományaimra.
¤ Színházi rovat: A legnagyobb kedvenceim
¤ TOP 10: Örök kedvenc klasszikus Disney meséim
¤ Őt mégis miért utálják: Chad Michael Murray
¤ Rómeó és Júlia francia musical 2001 és 2010
¤ TOP 10: Telenovellák színészei/színésznői
Elképesztően különleges nap a mai, ráadásul duplán ünneplésre ad okot. De a másik évfordulóról már az előző posztban kvázi megemlékeztem. Most viszont muszáj említést tennem arról a szériáról is, ami gyökereiben változtatta meg az életem gyerekkoromban. A Bűbájos boszorkák mellett - aminek napokon belül lesz az évfordulója amúgy! - a Beverly Hills 90210 a másik amerikai sorozat, ami teljesen beszippantott és elérte anno, hogy visszavonhatatlanul beleszeressek a sorozatok világába. Máig függőnek mondanám magam. A Beverly Hills 90210 ugyan baromi hosszú, hiszen 1990-től 2000-ig tartott, vagyis tíz évadot élt meg, én pedig máig nem értem a végére...de!!! Akkor is megváltoztatta az életemet, amikor néztem a tévében minden hétköznap este. Az első 4 évadot már többször is végignéztem, mert mindig elölről kezdtem, plusz a VIVA TV (azt hiszem, azon az adón is ment később) csak ezeket a szezonokat nyomta le, de egyszerűen megunhatatlan számomra. Most már lassan eljutok addig, hogy pótoljam az egészet, ugyanis azóta már az ötödik évadot is majdnem végig csekkoltam, ám még a 6-10. várat magára. Mondjuk úgy vagyok vele, hogy akkor már kimaxolom a dolgot, és igenis ismét elölről fogom kezdeni. Ha máshogy nem, legalább tekerve. Muszáj. Nekem ez a széria is olyan, mint az oxigén. Túlzásnak tűnhet, de higgyétek el, így van. Mondjuk mióta idén márciusban Luke Perry elhunyt, mindentől sírhatnékom támad, amihez csak köze volt...ráadásul ebben a sorozatban ő volt a kedvencem. Szóval baromi nehéz, de mindegy, összekapom magam, mert többet jelent nekem a Beverly Hills 90210, mint azt el tudnátok képzelni. El sem hiszem, hogy már 29 éve az életünk része a széria! Mármint...én akkor még kósza gondolat sem voltam, amikor a pilot adásba került. Aztán tessék, mégis az egyik örök kedvenc sorozatommá avanzsált. Annyira szeretem, hogy talán szavakba sem tudom nektek normálisan foglalni. Inkább hoztam pár videót, ami helyettem is megmutatja, micsoda kincs ez a széria, és a benne lévő csodálatos színészek. Annyi mindent tanított nekem a Beverly Hills 90210, egy megkockáztatom, hogy tökéletes színvonalú tömény csoda. Ha szeretnétek megnézni mind a tíz évad főcímét (némelyikhez több is készült), akkor ide kattintva megtehetitek. Nos, számomra a zene és a képsorok is megunhatatlanok. Azt pedig még nem is említettem, hogy idén augusztusban kaptunk egy 6 részes reboot-ot, amibe mindegyik főszereplő visszatért - értelemszerűen és legnagyobb szívfájdalmamra Luke-ot kivéve - és önmaguknak egy eltúlzott verzióját játszották el!!! Tehát nem a karaktereik bőrébe bújtak ennyi év elteltével, hanem saját magukat játszották el, ahogy picit szürreális keretek között tengetik a napjaikat, és újra találkoznak, hogy tető alá hozzanak egy esetleges folytatást a sorozathoz. Ez pedig temérdek érdekes és néha röhejes szitut eredményez. Még múltkor írtam is nektek, hogy lesznek részenkénti kritikák, amint nekiállok megnézni. Nyugi, ezt nem felejtettem el. De amúgy tényleg látszik, mennyire imádom a szériát, hiszen amint elindult az új BH90210 főcíme, ami elég nagy múltidéző hatású, mivel nem kevés dolgot vettek át a régi főcímvideókból a stílust tekintve, nos...én instant elkezdtem sírni, ahogy felcsendült a zene. Szerintem miután megnéztétek vagy csak belenéztetek a régi főcímekbe, ne hagyjátok ki az újat sem. A könnyek mellett a libabőr sem kerül el közben. Egyébként rögtön az első epizód végén megemlékeztek Luke-ról, ami számomra igencsak keserédes. Mármint annyira boldog vagyok, hogy ilyen szépen tisztelegtek az emléke előtt, és hogy nem felejtették el (mondjuk bíztam benne, hogy így lesz!), viszont mint már írtam, máig nem sikerült feldolgoznom, hogy nincs többé, és bármikor meglátom, mintha vésővel vakargatnák és ütögetnék a lelkemet. Mindegy, azért fentre ezt a momentumot is belinkeltem nektek. Most pedig jöjjön egy gyönyörű megemlékezős zenés videó a tíz szezon jeleneteiből összevágva. A videó alkotója nagyon odatette magát, valóban egy mesés művet töltött fel a rajongótábornak. Tele van romantikus, baráti, családi percekkel, boldog és szomorú pillanatokkal egyaránt. Ráadásul egy olyan dalt használt, amitől én garantáltan elsírom magam, bármikor hallgatom. Szóval dupla sírógörcs, üdv nálam! :D És még egyszer boldog évfordulót ennek a lehengerlő sorozatnak! Jövőre már 30 éves lesz, te jó ég!