Üdvözlök minden kedves ide látogatót. A save-my-soul.gp oldalt azért hoztam létre, hogy személyes jellegű bejegyzéseket, de főleg kritikákat tegyek közzé nagyon sok témában, bár tény, hogy leginkább színházi és/vagy zenei téren, hiszen számomra ez jelenti az oxigént. És nem túlzok. A "zene nélkül mit érek én" írja körül legjobban az érzéseimet ezzel kapcsolatban. Broadway-függő vagyok, sőt meg merem kockáztatni, hogy szakértő vagyok a téren, ezért rengeteget írok is arról a közegről, a művészekről, előadásokról, fellépésekről. A magyar színművészeket is nagyra becsülöm, a Budapesti Operettszínházba járok legtöbbször, az ottaniakat ismerem leginkább, de persze más színházakról is olvashattok a blogomon. Olykor esély lesz fanfictionre is, mivel imádok írni. Amúgy Viki vagyok, 30 éves, pesti lakos. Várok az oldalon mindenkit szeretettel, aki kíváncsi az irományaimra.
¤ Színházi rovat: A legnagyobb kedvenceim
¤ TOP 10: Örök kedvenc klasszikus Disney meséim
¤ Őt mégis miért utálják: Chad Michael Murray
¤ Rómeó és Júlia francia musical 2001 és 2010
¤ TOP 10: Telenovellák színészei/színésznői
2007. március 21-én került adásba Argentínában a Casi Ángeles (Majdnem angyalok) című sorozat legelső epizódja. Összesen négy évad készült el, 2010 végén finálézott. Tegnap volt tehát 13 éve, hogy kezdetét vette ez a fantasztikus telenovella! Arra gondoltam, az elkövetkező napokban többet írok róla, vagy legalábbis ezzel kapcsolatban. Most például a Teen Angels bandáról szedtem össze nem kevés videóanyagot. Tudjátok, arról az éneklős csapatról van szó, akik ebből a sorozatból "váltak ki" és lettek valóban egy igencsak sikeres zenei formáció. Csupa tehetséges ember, akikről (ha emlékeztek) pár éve még rajongói lapot is vezettem. 2007-től 2010-ig ők voltak a tagok: Lali Espósito, Eugenia Suárez, Gastón Dalmau, Peter Lanzani és Nico Riera. Aztán 2010 végén a sorozat lezárását követően Euge kilépett a bandából. 2011-től Rocío Igarzábal lett az ötödik tag, egészen a 2012-es feloszlásukig. Rochi is természetesen szerepelt a sorozatban, mégpedig a második szezontól kezdve. Imádom a széria minden szereplőjét, de tény, hogy ők hatan mindent visznek a szememben! <3 Csodálatosak mindannyian, de azért elárulom, nyilván megvan a lányok és a fiúk közt is a legnagyobb kedvencem. Ők pedig Rochi és Gastón. Persze nem vagyok elfogult velük, de valóban őket a legnagyobb öröm látnom és hallgatnom. Arra gondoltam, az évforduló kapcsán írnék egy összehasonlító posztot. Kiválasztottam dalokat, amiket a banda mindkét csajszival előadott az évek alatt, és megígérem, továbbra sem leszek elfogult. Leírom majd, melyik videóban melyik hölgyeményt preferálom az adott dalban. Rochi-t vagy Eugenia-t. Remélem, meg fogjátok hallgatni a dalokat, és kommentben kifejtitek, mit gondoltok! :)
Ángeles del Mundo
Egy korszak elejét és végét mutatják be ezek a videók. Bal oldalon látható a 2007-es színházi előadás DVD-jének részlete, jobb oldalon pedig a 2012-es búcsúkoncertjük. A helyszín ugyanaz: a Gran Rex Színház Buenos Airesben. A dal is stimmel értelemszerűen, hiszen az összehasonlításnak így van értelme. :D A bal oldali videóban ugyebár Euge énekel, és az ő részeit vette át később Rocío. Alapvetően ha csak a dalokat nézném, szinte mindegyiknél Rochi-t szavaznám meg. És itt nem az elfogult imádat szól belőlem, hanem nemes egyszerűséggel mindig is úgy éreztem, hogy Lali hangja sokkal erősebb China hangjánál, akinek azért volt ekkoriban egy igencsak "kislányos" hangszíne, ráadásul nem valami erőteljes. Ellenben Lali-nak 16 évesen is már a koránál picivel érettebb volt a hangja. Azóta Eugenia is felfejlődött ezen a téren, de ekkor még Lali mögött kullogott szerintem. Imádom a hangját, mindig csodásnak tartottam őt, de nem volt egálban Lali-val. Rochi ellenben a maga erős hangjával elérte, hogy tökéletes összhangba kerüljenek. Egyikük sem nyomta el a másikat, és nagyrészt emiatt mondom azt, hogy majdnem minden dalt jobban szeretek Rochi-val. Persze mindig vannak kivételek. Hozzátenném, most videókat is nézek, nem csupán a számokat. De ezt már korábban említettem nektek. Ezt mindkét csajszival ugyanúgy imádom, nemigen tudok választani. Amúgy nekem a 2012-es búcsúkoncertjük a szívem csücske, nincs ennél nagyobb kedvenc fellépésem a csapattól. Azonban mégis a 2007-es színházi előadás mellett teszem le a voksomat. Imádom ezt a koncertnyitányt, ennél jobb számot nem is találhattak volna kezdésnek, mégis jobban átjött a dal üzenete, amikor történetbe foglalva adták elő 2007-ben. Látványilag is hatalmasat ütött számomra. Oké, nekem lényegében azzal indult a Casi Ángeles sorozat iránti rajongásom, hogy elkezdtem nézni a második évad első pár részét és AZONNAL megnéztem a neten a 2007-es színházi előadást. Nem túlzok, ezt kívülről tudom. Szóval most Eugenia-t választom. Tekerjétek 3:45-höz az első videót, mert ott kezdődik az Ángeles del Mundo. Előtte a sorozat "gonosz" szekciója nyomott el egy elég komoly performanszot. Ha gondoljátok, megnézhetitek, mert tényleg remekeltek ők is, de a bejegyzés szempontját nézve felesleges kitérnem rájuk külön. Hallgassátok, nézzétek, élvezzétek ezt a gyönyörű dalt!
A Ver Si Pueden
Ez a szám a második lemezen volt hallható. Tehát lényegében, amikor én belekerültem ebbe a világba, szinte rögtön el is kezdhettem hallgatni az első és második évados dalokat. Emlékszem, folyamatosan ezeket bömböltettem, és hiába indítom el most már jóval kevesebbszer ezeket a számokat, még mindig ugyanúgy vigyorogva vagy épp zokogva tudom hallgatni őket, a lelkemnek ugyanolyan érzés, mint régen. A videókra rátérve: elképesztően nehéz a döntés. Nem fogom minden blokkhoz leírni ugyanazt, de igen, az El Adiós nekem minden téren a legek legje!!! Hibátlan, ha akarnék, sem tudnék belekötni. A 2009-es izraeli koncert a második kedvenc fellépésem, tehát a színházi előadások, akármennyire tökéletesek, csak ezek után következnek. Itt pedig pont a két kedvenc koncertem felvételeit sikerült kiválasztanom. Mindegyiknek remek a hangulata, és tényleg épp az a kedvenc, amelyiket nézem. Tudom, ez kibúvóként hangozhat így elsőre, de ez az igazság. Viszont megerőltettem magam, és bármennyire is húzott a szívem a búcsúkoncert felé, mégis az izraeli felvételre böktem rá végül. Hogy miért? Kezdjük rögtön azzal, hogy akusztikusan indult, ami adott az egésznek egy ilyen "tábortűz körül ücsörgünk" hangulatot, amit én imádok! Aztán amint berobbant a buli, feljöttek a színpadra a sorozat főszereplői, és együtt nyomták a bugit. Olyan energiák szabadultak fel ezen az estén, hogy szerintem szavakba sem lehet önteni. És basszus...végül is így volt teljes a team, hiszen Rochi is jelen volt. Mindig öröm együtt látnom mind a hat Teen Angels tagot. Így kicsit olyan érzése van az embernek, mintha Rocío és Eugenia egyszerre lettek volna a bandában. :D <3 Amúgy imádtam, ahogy Gastón magához szorította Rochi-t. Megjegyezném, hogy szinte ugyanígy ölelte meg a búcsúkoncerten is...ugyanennél a dalnál! Nekem már ettől majdhogynem kicsordul a könnyem... :D <3 Ha már így áttértem az El Adiós elemzésére: imádom, ahogy az első refrént teli torokból üvöltötte a közönség, ők meg "csak" táncoltak. Odáig vagyok azért is, amikor Rochi elneveti magát, mert Peter (szokásához híven) hülyéskedett picit. Gondolom, ahhoz lehet köze, hogy a dalban annál a résznél régi fellépéseken az volt a módi, hogy Peter Lali szájára, Nico pedig Euge szájára adott egy gyors puszit. Azért ezt itt már nem csinálták. De szerintem erről lehetett szó. Rohadt édesek mindenesetre. Igen, jól sejtitek...örömmel választanám ezt, de ami még sajnos a csodás momentumoktól eltekintve is "ellene" szól, az az, hogy nem énekelték el a búcsúkoncerten végig a dalt. Lali szólórésze például teljesen ki lett szedve. Ezt sajnáltam. Ettől még perfekt, de az elfogultságomat félretéve muszáj az Eugenia-s koncertfelvétel mellett döntenem. Megint. :)
Hoy
Az egyik legpörgősebb száma a Teen Angelsnek. Először 2009-ben a harmadik albumra énekelték fel Eugenia-ék, aztán az utolsó cd-n is helyet kapott, akkor már ugyebár Rochi-val karöltve. Nos...mivel egy rockosabb hangzásvilágú számról van szó, bevallom, Eugenia-val annyira nem tetszik nekem. Egyszerűen nem passzol hozzá. Tudjátok, több mondaton átívelően ecseteltem, hogy az én fülemnek nem elég erős Euge hangja. Imádom, szeretem, örömmel hallgatom őt mindig, de ha mellé állítom Rocío-t, csúfos vereséget szenved Eugenia, akármekkora kedvencnek is tartom egyébként. Tőlük egy 2010-es spanyolországi koncertrészletet választottam. A második videót tekerjétek 2:50-hez, mert ott indul el ez a dal. Rajongói felvételt választottam, de szerintem egész élvezhető. Mégsem tehetem ki mindegyik blokkhoz a búcsúkoncertet. Kell némi változatosság. Ez az egyik izraeli fellépésük 2011-ből. Ahogy elég konkrétan utaltam is rá, ezt a kört kételkedés nélkül Rochi nyeri nálam. Az ő hangjához borzongatóan tökéletesen passzol ez a zenei stílus! Ráadásul számomra a fellépés maga is nagyobbat üt, mint a madridi koncert Euge-val. Már a kezdés jobban bejön, mivel Rochi-ék háttal kezdik a dalt, és mindig az fordul meg ugyebár, aki éppen énekel. Aztán a közös táncuk a vége felé egyszerűen hidegrázós. Nem is tudom...picit talán "összetartóbb" hatást kelt az egész. És persze az sem elhanyagolható tény, hogy Rochi előszeretettel szólamozik, ezzel feldobva az adott számot, hiszen nem "egysíkúan" adják elő, hanem van, hogy az alaphang fölé vagy épp alá énekel. Bár inkább előbbi van érvényben. Vagyis volt...basszus, sokszor úgy beszélek róluk, mintha nem oszlottak volna fel most már mindjárt nyolc éve... Elképesztő!
Quién
Egy másik pörgős nóta a 2009-es albumról. A 2010-es Gran Rex verziót imádom a legjobban, na meg a 2009-es izraeli koncertjükön elhangzott Quién mindent visz. Most direkt nem ezeket választottam Euge oldalára, hanem a változatosság kedvéért egy 2010-es díjátadón való fellépésük mellett döntöttem. Bár nagyon jó műsort csináltak, szerintem ott már nagyon érződött, hogy lassan Euge otthagyja a csapatot, hiszen év végén volt velük az utolsó koncertje, alig pár hónappal ezután a performansz után. A kamera sem sűrűn vette China-t. Persze ez lehet véletlen is vagy bénák voltak a vágószobában. De sajnos benne van a pakliban a közelgő távozás szele. Nem is tudom...ekkor már nem is éreztem köztük a hatalmas összhangot, ami régen megvolt. Félre ne értsetek, semmiféle ellenségeskedés nem volt a bandán belül, csak úgy gondolom, érezték, hogy nemsokára Euge nélkül folytatják, pedig az évek alatt szuperül összeszoktak. Szóval fura volt ez a helyzet mindenkinek. Mondjuk ettől függetlenül úgy érzem, hogy hiába volt China négy évig a banda ötödik tagja, Rocío pedig "csak" két évig, mégis vele instant óriási volt az összhang, és ez végig meg is maradt, a legutolsó percig. Lehet, csak nekem tűnik így. Na, de a jobb oldalra ismét a 2011-es izraeli koncertnek szavaztam meg a bizalmat, hiszen szerintem pazarul bemutatja, hogy...nos, hogy miért erre a videóra voksolok. Ismét az az áldott jó hangulat, amit megteremtettek közös erővel. Ráadásul bár Rochi és Gas "párosa" a mindenem, azért leírhatatlanul nagy öröm látni Lali és Gastón duóját is. Ők szerintem ritkán keveredtek össze a színpadon úgy, hogy huzamosabb ideig egymással "foglalkozzanak" és adjanak a Gasli fanoknak vidám pillanatokat! :) Szóval valóban feldobnak az ilyen felvételek, ahol ők is "összekerülnek". Igen, ez a kör is Igarzábal kisasszony mellett szól.
Estoy Aquí Otra Vez
Trelew városa az egyik utolsó koncerthelyszín volt 2010 végén Euge-nak. Ekkor már barna hajjal nyomult, szóval ne is kutassátok a szőke tincseket. A dal a sorozathoz készült utolsó albumra került fel, aztán Rochi-val is felénekelték az utolsó cd-re. Ismét nincs könnyű dolgom. A búcsúkoncertet legszívesebben egy búra alatt tartanám, amit gyémántkövekkel pakolok körbe, ezzel jelezve, hogy milyen kincset ér nekem. Viszont a trelewi fellépésen ismételten ott van mindenki, ezzel még nagyobb löketet adva az egésznek. Plusz a búcsúkoncerten picit ismét lefaragtak a dalból, míg Trelewben előadták majdnem teljes hosszában. És ugyan a tökély megtestesítője az El Adiós a szememben, de azért sajnálom, hogy pont a kedvenc részem maradt ki az ottani verzióból. Viszont Lali kezében az a panda is sokat nyom a latba...imádom a pandákat! :D <3 De bármennyire is szeretnék Rochi-ra szavazni, pláne a hajlítgatások miatt, amiket Euge-val ellentétben ő belevisz a produkcióba, mégis a 2010-es videó kerül ki most győztesként. Még ha csak egy hajszállal is. Eddig 3:2 az állás Eugenia javára. Csak gondoltam, jelzem, hátha nem számoljátok. Hihetetlen, még magamat is megleptem, hogy képes vagyok eltekinteni attól, hogy Rocío-t mennyire imádom! Pedig ha tehetném, tényleg végig rá szavaznék. De akkor nem lenne érdekes és izgalmas ez a bejegyzés, nemde? :D
Miedo A Perderte
Az Ángeles del Mundo óta csak pörgős számok tarkították ezt a posztot, szóval ideje ismét lassabb vizekre evezni. Egyúttal pedig igencsak megkönnyíteni a döntést számomra. Mindjárt lelövöm a poént, de azt hadd jegyezzem meg előbb, hogy ez a fantasztikus dal a 2010-es albumon kapott helyet, és emlékszem, az album megjelenését követő héten szinte csak ezt hallgattam. Azóta lett nagyobb favoritom is erről a cd-ről, de első blikkre ez ragadott meg a legjobban. Azóta is töretlenül imádom...és ez vonatkozik a dalaik 99%-ára. A madridi koncert nem volt épp a legjobb a hangosítás szempontjából, hiszen a vokál sokszor - ennél a dalnál különösen szembetűnően - erősebben szólt, mint kellett volna, és a bandát néha alig hallottuk. Egy dolog viszont a lassú számokat nézve durván egyértelmű, és emiatt is könnyebb a döntés számomra: ilyenkor a legnagyobb a kontraszt Lali és China között. Nem kicsit énekli le a színről Euge-t a kolléganője. Rochi-nál ez ugyebár még csak nem is opció, mivel kb. ugyanolyan erős mindkettejük hangja, így kiegészítve egymást. Amúgy két év alatt is rengeteget alakult mindegyikük technikája (az összes tagról beszélek most). Oké, ez kb. mindegyik felvételen látszik, de ezen a kettőn szerintem különösen. Na meg a búcsúkoncerten a hangosítással sem volt semmiféle gond. A rajongótábor mindkét videón belead apait-anyait, ezen a téren lehetetlenség belekötni. Nem is óhajtok. A lényeg, hogy ezzel most Rochi egyenlített. :D <3
Un Paso
Atyaég, ez a szám!!! Na meg ez a két videó... szerintem most a legnehezebb számomra a döntés. Lehet, írtam ezt már korábban. Ha igen, akkor azt vegyétek semmisnek. Most a legdurvább a választás. Mintha arról kéne döntenem, melyik édes pandát simogassam meg a kettő közül, amikor legszívesebben mindkettőt hazavinném. Oké, hülye hasonlat, de szerintem eljutott hozzátok az üzenet, miszerint a rohadt életbe is, lehetetlen dönteni. A hangulat mindkét fellépésen tökéletes. A 2008-as színházi előadásnál a hideg ráz, amikor egy emberként áll fel a közönség abban a másodpercben, hogy felismerik a dalt, arról nem is beszélve, hogy üvöltött mindenki, mikor Gastón elkezdte a dalt... na meg ahogy a sorozat szereplői együtt táncolnak a többiekkel, még egységesebbé teszi az egészet, még nagyobb hatást kelt. És oké, ezt a koreográfiát táncolták a refrénnél a búcsúkoncerten is, de egy kicsit hiányzik nekem onnan, hogy egy komplett "tánckar" is legyen velük. Viszont annak is megvan a hangulata. Akkora...nem is tudom, mi lenne ide a megfelelő szó, de...azt hiszem, megvan. Szóval akkora SZERETETTEL fordulnak egymás felé az El Adiós közben, amire nincsenek szavak. Megvannak az apró különleges momentumok köztük, amik felett nem tudok és nem is akarok elsiklani. És az a Gastochi pillanat, amit az eredeti koreográfiából vettek át...az az aranyos puszi, istenem! Na jó, akármennyire is szeretném azt mondani, hogy döntetlen (most jobban, mint eddig bármikor), akkor is a búcsúkoncert előtt hajtok fejet első körben! <3
Vuelvo A Casa
Régen a két kedvenc bandámról vezetett rajongói lapomon (RBD és Teen Angels) több posztot is kitettem a hangbeállásokról, hiszen nem kevés ilyen felvétel maradt fent a fanok legnagyobb örömére. Emlékszem, jó párat kielemeztem nektek, mielőtt lehúztam a rolót azon az oldalon. Köztük a bal oldalon látható videóról is írtam, ha nem tévedek. Konkrétan 2010. december 7-én rögzítették ezt a videót Junínban. Már csak azért is különleges, mivel ez volt Eugenia legutolsó (!!!) koncertje! Ezután ő már nem lépett fel többet a csapattal. Imádom Lali dúdolgatását az elején, ahogy Gastón és Peter hülyéskedését is, amikor a levegőbe csapkodva "dobolnak". Eugenia elképesztő, ahogy beéneklés közben telefonozik, de végszóra el is teszi, hogy be tudjon kapcsolódni a dalolászásba. Keserédes a hangulat, ha engem kérdeztek. Nagyon rányomja a bélyegét China távozása szerintem. Imádom őket, félre ne értsetek, de mintha kicsit ők is letörtek lennének...vagy csak fáradtak. Ki tudja? Viszont mindenképp a 2011-es, konkrétan január 22-i felvétel mellett teszem le a voksomat. Ez volt Rochi legelső koncertje a Teen Angels teljes jogú tagjaként!!! Ismét azt tudom kiemelni, amit ennél a felállásnál mindig: az elképesztő összhangot! Ott ültek egymás mellett - bár némelyikükre ráfért volna egy-két bögre...vagy épp vödör kávé :D -, átadták magukat a zenének és kész. Ráadásul a végén több acapellát nyomtak, mint az egy hónappal korábbi felvételen. Ott csak egy sort énekeltek zene nélkül, itt pedig fullra befejezték a dalt. Éééés...ami miatt még inkább ide húz a szívem, az a rajongók "jelenléte". Úgy értem, nyilván már Junínban is ott voltak a kordonon kívül, az épület másik oldalán, de itt láthattuk és ami még fontosabb, hallhattuk is őket. Lali oda is integetett nekik. És bizony, őket énekeltették meg a hangbeállás végén. Ettől lett ez a favorit videóm a kettő közül, bármennyire is imádom a másikat is. <3
Que Nos Volvamos a Ver
Hogy ez is mennyit szólt a szobámban régen. 2009-ben kezdtem a gimnáziumot, és egész nyáron ezzel a lemezzel "készültem" lélekben az új közegre, a nagy változásra. Legtöbbször pedig - ha az emlékezetem nem csal - ezt indítottam el. Bár nem ez az abszolút kedvenc dalom a harmadik albumról, de akkoriban a lelkemnek erre volt a legnagyobb szüksége. Még mindig ezer örömmel hallgatom, nem mintha ez nem lenne igaz kb. akármelyik Teen Angels számra. :D Bal oldalon a 2009-es izraeli koncert részletét láthatjátok, amikor ott volt a sorozat több főszereplője is, és együtt táncolták végig ezt a pörgős nótát, közösen szórakoztatták a jelenlévő szerencsés fanokat. Jobb oldalon pedig a 2012-es búcsúkoncert. Mindkettőn csodás volt a hangulat, még ha a Gran Rex Színházban nem is voltak annyian, mint Izraelben...be sem fért volna annyi ember. :D Már jeleztem korábban, hogy nekem ez a két koncert az etalon, pontosabban az izraeli a második favoritom. Ettől még nehéz a döntés, bár korántsem olyan szinten vagyok megakadva, mint az Un Paso-nál voltam. Mert igenis ki tudom mondani, hogy minden csodaszereplő ide vagy oda, akkor is a búcsúkoncert a nyertes. Bár sokszor nagyon sokat nyom a latba, hogy jelen van minden színész, ezzel még inkább feldobva a produkciót, de...nem is tudom, valahogy itt nekem jobban bejön az, hogy csak ők öten búcsúznak el a nézőktől ezzel a fantasztikus számmal. Végig hülyéskedtek éneklés közben, egy percre sem kúszott be a búcsúhangulat abban a pár percben. Itt tényleg kifejezhették, mennyire szeretik egymást anélkül, hogy arra kellett volna gondolniuk, hogy nemsokára mindez véget ér. Egyszerűen csak átadták magukat a mókának, a dalnak, és megmutatták, mennyire fontosak nekik a rajongók, na meg persze micsoda hatalmas barátság van mindegyikük közt! <3 Igen, igazság szerint nem nehéz számomra a döntés. Vagyis nem annyira, mint hittem. Ettől még imádom az izraeli videót is. Euge is milyen édesen beletúrt Gas és Peter hajába is! :D Szeretem ezt a csapatot. Mindannyiukat! És rohadtul hiányoznak...
No Te Digo Adios
Nem sírok, nem sírok, nem... Valahogy, amikor erre a dalra kerül sor, piszok nehéz tartani magam. Még ennyi év távlatából is. Nos... 2010 novemberében Neuquén városában volt az egyik utolsó fellépése a Casi Ángeles csapatnak. Gondolok itt arra, hogy a sorozat minden főszereplője járta az országot a fellépések miatt. Igazából ezután még öt koncertjük volt és ennyi. Eugenia utána hagyta ott a Teen Angels-t is. Szóval a bal oldali videó is alaposan meg tud ríkatni. Mondom, ez a dal már önmagában padlóra tud küldeni. Ott van tényleg mindenki, és oké, még volt vissza öt fellépésük így együtt, de ott, abban a városban ez volt az utolsó. Abban az évben sok utolsó várt a szereplőgárdára. :( <3 Ennél a dalnál nem tudok és rohadtul nem is akarok azon filózni, Eugenia-val vagy Rochi-val tetszik-e jobban, mert nem ez a lényege. Ez a dal valaminek a lezárását jelképezi számomra. Azt, hogy mindegy, melyik csajszi a nagyobb kedvencem, eljött a pillanat, amikor mindkettőt valamilyen formában elveszítettem. Nem drámázom, ne higgyétek ezt. Egyszerűen csak a Casi Ángeles és a Teen Angels is nagyon sokat jelentett nekem, és mindig közel fogom érezni őket a szívemhez. Persze, külön-külön is követem őket mind a mai napig. Ez sosem fog változni. De így együtt már valószínűleg sosem fogom látni őket, nem fognak együtt énekelni. És ez az, amitől először 2010-ben kellett búcsút vennem, majd pedig 2012-ben véglegesen. Ezt szimbolizálja ez a csodaszép és megható dal. Ez pedig mindig picit fájni fog a lelkemnek. Szóval 2010-ben elköszönt egymástól a széria egész teamje, ami rohadt nehéz lehetett. Illetve Euge-től is búcsúztak. Még jó, hogy a legutolsó koncertállomásról nem maradt fenn jó minőségű videó, mert szerintem akkor zokognék csak igazán. Basszus, ez a videó is épp eléggé kikészít. Ahogy bejön a Teen Angels mögé a többi fergeteges színész, kolléga, BARÁT! <3 És igen, hadd jegyezzem meg, hogy nagyon örülök, hogy Rochi állt párba Gastónnal. Volt pár nagyon édes momentumuk. Ez kb. mindenkire igaz. Candela is tündéri volt Peterrel, ahogy Victorio is Euge-val. És még sorolhatnám. Na jó, az abszolút kedvenc pillanatom a videóban mindenképp a Gastón-Lali-Peter trió. Mindig megható ezt a hatalmas szeretetet látni köztük. Minden Gasli és Laliter rajongó kiugorhatott a bőréből...vagy vödörbe gyűjthette a könnycseppjeit. Lehet választani. És ott van a jobb oldali videó...úristen, nem tudom, hogy leszek képes épkézláb mondatokat összehozni róla. Előbb jöjjenek a száraz tények, aztán folytatom a kiborulást: a helyszín Córdoba, 2012. október 8. Jelen volt 20 ezer ember!!! Ez volt a Teen Angels legeslegutolsó koncertje!!! Ezután már nem volt több. Tényleg lezárult egy korszak. Egy olyan korszak, ami nemcsak nekem, hanem megszámlálhatatlanul sok embernek rengeteget jelentett! Szívvel-lélekkel szerettem ezeket az embereket, és részben nekik köszönhetem, hogy a gyerek- és tinédzserkoromból nem kevés jó emlékem van. A dalaik nagyon sok erőt adtak, az ő személyiségük, tehetségük átsegített sok mindenen. Annyira szeretném, ha a teljes sorozat csapata nem is, de a Teen Angels mind a HAT tagja összeülne valamikor a jövőben nosztalgiázni...esetleg felcsendülhetne egy-két dal is. Ha ez az álmom valóra válna, biztos sírnék örömömben egy álló hétig! <3 Na, de szálljunk vissza a földre egy pillanatra. Nem szeretnék a két videó között választani, de nem hazudtolhatom meg magam, hiszen azt mondtam, mindenképp dönteni fogok, még ha nehéz is. Szóval...bármennyire szeretném agyonölelgetni lélekben az összes kincset érő személyt a 2010-es koncertről, mégis a végleges búcsú áll hozzám egy vékonyka hajszállal közelebb. Ahogy ott álltak egymás mellett mind az öten, el nem mozdulva kb. egy centit sem, közösen megélve ezt a keserédes pillanatot (hiszen akármilyen szomorú is volt, egyben gyönyörű is, mert egy hatalmas szeretetgombócban ácsorogtak a rengeteg közös emlékkel és a hatalmas rajongótáborral), és persze végig a könnyeikkel küzdve...nos, leírhatatlanul megindító ez a pár perc. Igazából minek is tagadnám, mindig végigzokogom a felvételt, akármikor nézem meg. A Gastochi-imádó szívem pedig milliónyi darabban van a látványtól. Gastón el sem engedte Rochi-t egy pillanatra sem. Konkrétan úgy "kapaszkodtak" egymásba, mintha nem akarnák, hogy ez a pillanat valaha véget érjen. Hát igen...mi sem szerettük volna. Bár meg lehetett volna állítani az időt. És a túlvégen sem azért nem volt kontakt Lali-ék közt, mert elszállt volna a szeretet. Szimplán szerintem Lali abban a percben elsírta volna magát, ha egyikük hozzáér. És a dal végén az a puszi, amit Peter arcára nyomott Rochi... na jó, befejeztem. Imádom őket. MINDÖRÖKKÉ!!! <3
Bár még ezelőtt terveztem egy másik cikksorozathoz is írni, de az még picit várat magára. Most viszont mindenképp szerettem volna hozni egy újabb Legjobb partnerek válogatást. Ezúttal Livia Brito színésznőre esett a választásom, akit pár évvel ezelőtt a Bűnös vágyak telenovellában láttam először, azóta pedig szinte minden projektjét elkezdtem nézni. Szóval kirajzolódott már egy kép a fejemben a legjobb partnereiről. Érdekességként megjegyezném így előre, hogy mindössze egyetlen egy sorozata nem került be ebbe a listába, mivel abban értelemszerűen nem tartottam kimagaslónak a partnerével a párosukat. Livia egyébként szerintem tehetséges, de hozzátenném, hogy nincs az abszolút favoritjaim közt. Nem váltja ki azt belőlem, mint Claudia Álvarez, hogy legszívesebben földhöz vágnám a monitort, csak hogy ne lássam a tehetségtelen fejét, sőt ettől nagyon is távol áll! Ellenben a legjobbak közé sem tudom besorolni. Livia az "átlagos" kategóriát képviseli a szememben, ami higgyétek el, nagyon is jó. Viszont tény, hogy a tévés partnereinek többségével (majdnem mindenkivel!!!) eszményi kémiát vitt eddig képernyőre. Lássuk, kikről is van szó!
Pablo Montero (A szerelem diadala - Triunfo del amor)
Még mindig nem jutottam el addig, hogy megnézzem az 1998-as Titkok és szerelmek telenovella 2010-es feldologzását. Pedig már többször is el akartam kezdeni az évek alatt. A legfőbb indok amúgy Maite Perroni főszereplése, akit évek óta imádok. Az ő szerelmi szála is érdekel amúgy - főleg mivel itt másodjára játszott együtt William Levy-vel, aki az egyik legjobb partnere a színésznőnek szerintem...de erről majd Maite legjobb partnereinél áradozom nektek -, azonban ismét bebizonyosodik, mennyire nem vagyok elfogult senkivel. Maite-t sokkal jobban szeretem, mint Livia-t, és mégis Livia karakterének szerelmi szálát várom a leginkább. Végignézni úgysem lesz időm a novellát, de az fix, hogy Fernanda és Cruz jeleneteiből egy másodpercet sem hagyok majd ki. A kisasszonyka - a főszereplő pasi húga amúgy - és a ház kertészének zűrösen induló, de annál hatalmasabb érzések kialakulásához vezető szerelmi története lesz a favoritom, ebben egy pillanatig sem kételkedem. Igazából nem is kell teljesen képben lennem a sztorijukkal, mert a mellékelt zenés videó szerintem zseniálisan összefoglalja a lényeget. Legalábbis én így látom. Tökéletesen szembetűnő, milyen döcögősen indult köztük minden, de végül csak fellobban a szerelem, együtt is fognak élni. Azt hiszem, kijelenthetem anélkül, hogy láttam volna a sorozatot, hogy happy endet fognak kapni. Nagyon helyes. Ez volt Livia legelső munkája, és rögtön kapott egy telenovella-veteránt partnerként, hiszen Pablo Montero ekkor már nem egy szerepen túl volt. Amúgy a színész 35 volt, amikor ezt forgatta, Livia pedig 23. Annyira aranyosak...komolyan közel állok hozzá, hogy még ma nekiálljak a sorozat letekerésének. Most még időm is lenne rá ebben az ínséges, vírusos, otthon maradós időszakban.
Mark Tacher (Bűnös vágyak - Abismo de pasión)
2012-ben kapta meg a második szerepét a színésznő. Ismét főbb szerepben tündökölt a képernyőn. Na, ezt a remek telenovellát pár éve én is végignéztem. Bevallom, jobban megmaradt bennem a főpáros szála, illetve egy másik mellékszereplő-duó sztorivonala, de azért dereng Paloma és Gael története is valamennyire. Egy dolog biztos: imádtam őket. Csak mivel ők "csupán" a harmadik kedvenc párosom voltak a sorozatban, a figyelmem kevésbé irányult rájuk. Azért adva volt egy Angelique Boyer és David Zepeda páros, akiknek a neve önmagáért beszél, illetve egy másik kedvenc színésznőm, Altaír Jarabo is pazar románcot kapott a szériában. Szóval bármennyire imádtam Livia és Mark közös csodaszálát, tényleg nem emlékszem teljes egészében rájuk. Az rémlik, hogy Paloma már gyerekkoruk óta oda van Gael-ért, de a srác csak barátként néz a lányra, mivel totál bele van esve Angie karakterébe, Elisa-ba. Sajnos rohadt sokáig nem is vette le a szemellenzőt a pasi, így Paloma hiába tepert. Amúgy részben ezért sem ők lettek az abszolút kedvenc párosom - pedig a kémiájuk egyértelműen az arcunkba lett tolva -, mivel én nem nagyon szeretem, ha a srác szinte egyáltalán nem küzd a lányért egy kapcsolatban. Márpedig itt erről volt szó. Paloma a szívét-lelkét kitette a kapcsolatuk alakulásáért, Gael meg nyálat csorgatott Elisa után... És csak hogy tovább keserítsem azokat, akiket érdekelne a száluk: a sorozat legvégén döbben csak rá, hogy igazság szerint Elisa csak egy gyerekkori ábránd, egyfajta "megszállottság" volt számára, és valójában már nagyon régóta beleszeretett Palomába, mindössze nem vette észre. Tipikus pasi... :D Szóval mire Gael rájött, kit is akar igazából, Paloma már letett a reményről. Na, ott VÉGRE könyörgött neki Gael, hogy bocsásson meg neki. Azt egy élmény volt nézni a hosszú szenvedésük után. Mármint...ezt most ne úgy értsétek, hogy semmi élvezhető jelenetük nem volt korábban, és persze Gael sem ignorálta végig Palomát. Sőt feleségül is vette a széria egy pontján, mivel egy veszekedésük után Gael lesmárolta Palomát, illetve a vége az lett, hogy le is feküdtek egymással, és...igen, jól sejtitek, a lány teherbe esett. Szóval ugyan kötelességből csupán, de Gael elvette őt. Aztán ugyan búskomor volt a hangulat elég sokszor, de Gael mellett szóljon, egy ideig minden erejével azon volt, hogy ha nem is szereti Palomát, de legalább boldoggá tegye. Aztán mondom...csak sikerült a révbe érésük. Szerencsére endgame lettek. <3 :D Imádtam őket.
Juan Diego Covarrubias (De que te quiero, te quiero)
Na, ebből a 2013-as telenovellából még egy részt sem láttam, de elég volt néhány zenés videó megnézése a főszereplőpárosról (készült róluk nem kevés), és tudtam, hogy tutira kiemelem Juan Diego-t, mint Livia egyik legjobb partnerét. Ugyanis az! A színészt több telenovellában is láttam már, és az igazat megvallva egyedül egy színésznő volt eddig, akiről azt mondtam, "oké, vele aztán baromi jó Juan Diego kémiája". Aztán most már Livia-t is hozzáadom a sorhoz. Minél több videót csekkolok róluk, annál jobban megszeretem a párosukat, és egyre kíváncsibb vagyok a telenovellára. Amúgy a karaktereik, Natalia és Diego első látásra egymásba szeretnek. Diego egy fiatal, jóképű, jószívű üzletember, aki a családi vállalat alelnöke Mexikóvárosban, a nagyapja pedig egy befolyásos, arrogáns, megkeseredett, irányításmániás férfi. Natalia egy gyönyörű ifjú hölgy, szegény családból származik, egy gyorsétteremben dolgozik. Oké...kicsit klisés idáig a sztori, ezt aláírom. De akkor is egy modern sorozatról beszélünk, ami 2013-ban lett leforgatva, tehát most jön a csavar: Diego-nak van egy ikertestvére, Rodrigo. Testvérével ellentétben ő egy gazember, aki gátlástalan és egy érzelemmentes nőcsábász. Egyik este Rodrigo meg akarja erőszakolni Natalia-t, és persze Diego-nak adja ki magát, azonban Andrés, aki mindig is szerelmes volt Natalia-ba, megmenti a lányt, Rodrigo beüti a fejét és kómába kerül. Natalia elköltözik a családjával, telik-múlik az idő, végül újra találkozik Natalia és Diego egymással. A lány eleinte fél tőle, hiszen fogalma sem volt az ikertestvér dologról, de végül tisztázzák a helyzetet. Viszont sajnos nem lehetnek együtt, mert Diego időközben feleségül vett egy másik nőt, Diana-t. A szerelmük tényleges kialakulását nem csupán Diana szeszélyei gátolják meg, hanem Diego nagyapja is. Szóval kezdetét veheti a harc a kapcsolatukért. Mindenképp neki fogok állni. Több kedvenc színészem is szerepelt ebben a sorozatban, szóval már csak miattuk sem hagynám ki a letekerését. És igen, érdekel a főhősök szerelmének sztorija. Olyan kis szépek együtt! :D <3 Mondjuk az abszolút kedvenc párosom nem ők lesznek a telenovellában, hanem Carlos Ferro karakterének történetszála, de ettől még imádni fogom őket is.
José Ron (Fiorella - Muchacha italiana viene a casarse)
Na, ezt a telenovellát anno én is elkezdtem nézni szinkronnal. Egyelőre nem értem a végére, de ami késik, nem múlik. Most nem írnék részletesen a sztoriról, olvassátok el ide kattintva. Érdekes történet, ehhez kétség sem fér. Tetszett a novella, illetve 2-3 szerelmi szál is megfogott, de annyi más jobban érdekelt, ezért is hagytam félbe. Ettől még tuti be fogom fejezni valamikor. Amúgy érdekesmód számomra José Ron kb. azon a szinten van a képzeletbeli kedvencek listámon, mint Livia. Mármint mindkettejüket "átlagos" színésznek tartom, és José számomra nagyon ritkán produkál lehengerlő kémiát a partnereivel. Szeretem a színészt, egyáltalán nem tehetségtelen, de a szerelmi szálai nagyon sokszor majdhogynem hidegen hagynak. Itt sem ők voltak az abszolút kedvenc párosom, de igenis imádtam őket. Talán Livia volt az első olyan partnere Josénak, akivel azt mondtam, valóban pattogtak azok a szikrák jobbra-balra. Nagyon tetszik a kettősük, nem is volt kérdőjeles számomra, hogy José-t is kitegyem a posztba vagy sem. Megérdemelt helye van itt.
Juan Colucho (La Piloto)
Igazából Livia-nak az eddig sorozatos projektjei közül mindössze egy maradt ki a sorból, egy 2016-os 10 részes széria. Az ottani romantikus szála egyáltalán nem jött be. Viszont 2017-ben jött a La Piloto, aminek az első szezonja fent van angol felirattal. Hamarosan beiktatom! Igazából azért vártam az elkezdésével, mert 2018-ban került fel felirattal, amikor elindult a második évad, de az is véget ért már 2018 októberében, azóta viszont nincs arra utaló jel, hogy a második szezon is felkerülne angol felirattal ellátva, hogy megkönnyítsék az életemet. Így viszont nem merek belevágni...bár ismerve a finálé alakulását, lehet, én jobban is járok, ha az első évaddal lezártnak tekintem a sztorit. Na jó, mielőtt kitérek a szerelmi szálakra (igen, kettő is lesz!!!), íme a történet röviden, amit anno megírtam a telenovellás rajongói lapomra, mielőtt bezártam volna:
A sorozat egy fiatal nő, Yolanda (Livia Brito) történetét meséli el, aki felfedezi, milyen messzire képes elmenni annak érdekében, hogy elérje a nagy álmát, és repülőgép pilóta legyen. Az apja meggyilkolása rányomja a bélyegét erre, és ösztönzően hat rá, hogy beteljesítse a célját. A légi közlekedés világával való első kapcsolata, hogy utaskísérő lesz, ami több akadályt is tartogat számára, lényegében egy férfiakkal telepakolt környezetben kell versengenie. John Lucio (Arap Bethke) egy drogbáró (korábban repülési oktató), aki fogságban van és rettenetes szüksége van váltságdíjra, ám Zulima (María Fernanda Yepes), a stewardessek főnöke nem képes megcsinálni a szállítást, és Yolandát kéri meg rá. Yolanda a kábítószer-kereskedelembe kerül, John Lucio pedig megtanítja, hogyan kell repülni, hiszen úgy könnyebb szállítani a drogot, közelebb is kerülnek egymáshoz. De Dave Mejia (Juan Colucho), aki a Kábítószer-ellenes Hivatal ügynöke, nyomozni kezd. Iránta egyébként Yolanda már korábban érzett valamit, szóval kialakul egy tüzes szerelmi háromszög! John pedig elárulja Yolandát, hogy így elkerülje a börtönt. Ettől majd bosszúra szomjazik a nő, és végső soron motiválja őt, hogy felügyelje a kábítószer-kereskedelmet.
Micsoda történet, te jó ég!!! Ezer százalék, hogy rajongani fogok a sorozatért, amint elkezdem. Jelenetekhez és zenés videókhoz már volt szerencsém, és nem létezik, hogy ne lennék majd oda meg vissza érte. Legfőképp pedig ezért a szerelmi szálért, ami Yolanda és Dave, vagyis a nyomozó között alakul ki. Ugyan ott lesz Livia másik szerelmi szála is a drogbáróval, akit Arap Bethke játszik, és naná, hogy vele is belekerült a listámba - poén lelőve -, de az, amit Livi és Juan vittek képernyőre, arra szavak sincsenek. Határozottan őt tartom a színésznő legeslegjobb tévés partnerének. Amilyen szinten rajongok értük, nem hiszem, hogy egyhamar lesz olyan színész, akivel Livia-t jobban szeretném. Az első évad végén happy endet kaptak. Nos...mielőtt rátérek a másik szerelmi szálra, egyúttal pedig a romantikus történetszálak végleges lezárására, nézzétek meg a választott csodavideót, ami szerintem pompásan körülírja, miért ez a páros visz nálam mindent. <3
Arap Bethke (La Piloto)
Bármekkora nyomorultnak is tűnhet elsőre Arap karaktere, vagyis a drogbáró, aki még el is árulja Yolanda-t, hülye lennék nem feltenni a listára a párosukat. Igazság szerint akármennyire is Yolanda-Dave párti vagyok - és 99%, hogy az is maradok -, nem vagyok vak, sem ostoba. Látom, milyen csodás a színészek közti kémia, illetve baromi érdekesen van felépítve az ő sztorivonaluk is. A francba is, a volt repülésoktató, most már drogbáró megtanítja repcsit vezetni az utaskísérő hölgyeményt, hogy így szállíthassa a kábítószert. Ilyen egy jó kapcsolat kezdete...vagy? Várjunk, mi van? :D Komolyra fordítva a szót, hiszem, sőt tudom, hogy ezt a felállást is imádni fogom, csak hát nem annyira, mint a két drágámat. És akkor íme az ok, amiért nem biztos, hogy a második szezont meg akarom nézni: míg az első évad végén Dave mellett köt ki Livia karaktere, addig a második szezon fináléja másfajta lezárást tartogat a szereplőknek. Fogalmam sincs, hogyan, ne is kérdezzétek, rohadtul nem világos a dolog, de Yolanda és John kapnak endgame-et. A nő valahogy "kiszeret" Dave-ből vagy nem tudom, hogy oldják meg, de már nem is akar utána vele lenni, hogy szakítanak. A fináléban pedig együtt repül el Johnnal, és már egy idő után nem is gondol Dave-re. Azért ez fáj, basszus...pláne figyelembe véve, micsoda nagy szerelem volt az övék az első évadban. Mondom, tetszik a Yolanda-John szál is, de közel sem annyira, mint a két kis kincsem. Persze ha normálisan megmagyarázzák, mi ez a hirtelen "változás" Yolanda-nál, lehet, hogy nagy nehezen ugyan, de el tudom majd fogadni. Szerencse, hogy ez a szerelmespár is megfogott, különben most biztos kiborulnék az ő endgame-jük miatt. Így azért nem olyan vészes a szitu. Csak picit szomorú vagyok, na meg nem nagyon értem a dolgot. Feliratot követelek! :D
Daniel Arenas (Médicos, línea de vida)
Íme Livia legújabb projektje, aminek az első szezonja most márciusban ért véget Mexikóban. Direkt írtam évados bontásban, ugyanis hivatalosan is bejelentették pár hete, hogy bizony lesz második is. Csak előbb a Por Amar Sin Ley harmadik szezonját forgatják le, aztán José Alberto Castro producer úr visszakanyarodik a kórházsorozatához. Hogy nekem mennyit kellett aggódnom ezért a kettőért, te jó ég! Mármint öt kedvenc párost adott nekem ez a telenovella, a két főszereplő pedig a negyedik helyen állt, de nehogy azt higgyétek, hogy nem rajongtam értük végig. És hála az alkotóknak, nagyon kínkeserves körülményeket teremtve (a vége felé már komolyan nem tudtam, van-e még számukra remény), de megkapták a boldog befejezést...legalábbis erre az évadra. Reméljük, a következőben nem teszik tönkre, amit sikerült végül felépíteniük. Annyira gyönyörűek együtt. Nemsokára kibővítem a Daniel legjobb partnereiről írt posztomat, hiszen Livia-nak is bele kell kerülnie. Oké, az első helyezettem ott nem változott, de megvan rá az esély, hogy ha alaposan végiggondolom, Livia-t a második legjobb partnerének fogom kiemelni. Ahogy most ugyanezt teszem Livia bejegyzésében Daniellel. Bizony, őt tartom a színésznő második legjobb partnerének. Nem tudom, meddig lesz ez így, pláne mivel Arap Bethke és José Ron nem sokkal vannak lemaradva, szóval ha végignézem a La Piloto-t és a Fiorellát, még lekörözhetik őt a srácok, de egyelőre azt mondom, Daniel a második legfantasztikusabb sorozatos társa Livia-nak. Ti mit gondoltok? Nektek hogy lenne a sorrend? Egyáltalán megemlítenétek az általam kiemelt színészeket Livia legjobb partnerei közt? Várom a véleményeket! :)
Novemberben hoztam utoljára bejegyzést ehhez a rovathoz. Bár most picit csalok, hiszen már kedd van, de szerintem így is értékelhetőek lesznek a videók, amiket kipakolok nektek. Mivel még mindig beteg vagyok - a CouplesCentral oldalon írtam röviden erről tegnap -, nem írok egyik videóhoz sem részletes elemzést, de a lényegre igyekszem kitérni.
Hétfő: Thalía - Válogatás a slágerekből (Habítame Siempre Live 2013)
Te jó ég, hogy én mennyire imádtam ezt a nőt kiskoromban. Ez most úgy hangzott, mintha most már kb. ki nem állhatnám. Nyugi, erről szó sincs. De akkoriban újságkivágásokat gyűjtöttem róla. Konkrétan volt a faluban egy hölgy, aki egy dobozba szedett össze nekem mindent, ami Thaliával volt kapcsolatos. A legnagyobb kedvencem volt, amikor 5-6 éves voltam. Ennek most már lassan 20 éve. Aztán ahogy felnőttem, Thalía majdhogynem a "feledésbe merült". Oké, ez erős kifejezés, de az biztos, hogy a rajongásom már nem ölt akkora méreteket, mint anno. Még mindig nagyon szeretem őt, bár színésznőként felnőtt szemmel már nem tartom olyan nagyra, mint amikor gyerkőc voltam, és minden telenovelláját végignéztem délutánonként a tévé előtt összekucorodva. Lehet, hogy ha mégis úgy döntene így immár közel az 50-hez (!!!), hogy újra feltűnik valami novellában, és teszem azt, negatív szerepet vinne vagy valami tényleg nagy ívet bejáró karaktert játszana el pazarul, átértékelném a véleményemet, de jelenleg...nos, színésznőként számomra nagyon egyhangú teljesítményt nyújtott. Ellenben énekesnőként egy ZSENI!!! Ezt sosem fogom kétségbe vonni. Nézzétek meg, mit művelt ezen a fellépésen hét évvel ezelőtt. Már 42 éves volt ekkor, mégis milyen elképesztő energiák szabadultak fel belőle, ahogy előadott egy egyveleget néhány nagy slágeréből. Azért a végére a legnépszerűbb telenovellájának főcímét is betették. Úristen, micsoda üdvrivalgás. Mondjuk nem lep meg. És basszus, olyan hangja van ennek a nőnek, hogy a lába nyomát sem vagyok méltó megcsókolni. Na jó, lehet, hogy ezen a téren még igenis nagy a rajongásom irányába? Meglehet. :D De nézzétek meg a videót, és szerintem beismeritek, hogy nem vagyok elfogult.
Kedd: 25 dolog, amit nem tudtál a Jóbarátokról
2019 őszén volt 25 éve, hogy adásba került a világ legjobb szituációs komédia-sorozatának pilot epizódja! Az IGN Hungary szedett össze az évforduló alkalmából 25 érdekességet a szériát tekintve. Most azonban azért ezt a videót szerettem volna megosztani veletek, mert a múlt héten kaptunk egy csodás hírt! Végre újra összeáll a hatos fogat! Nem csalás, nem ámítás, a színészek maguk is bejelentették! Szégyen vagy sem, én elsírtam magam. Oké, nem folytatás lesz hivatalosan, ugyanis ehhez a különleges részhez, amit tavasszal fogunk látni, nem készül forgatókönyv. Helyette a színészek imprózni fognak. Páran emiatt csalódottak, de emberek, basszus! Inkább örülnünk kell, hogy ismét együtt fogjuk látni ezt a hat fantasztikus embert a képernyőinken közel 16 évvel azután, hogy finálézott a széria. Ennek örömére nézzétek meg ezt a negyedórás összeállítást, amit már említettem. Azért így a hír végére muszáj beiktatnom egy ikonikus mondatot, ami szerintem mindannyiunkra igaz, akik hallottuk a nagy újraegyesülést: Ó, TE JÓ ÉG!!! :D <3
Thalía, Gabriela Spanic és Natalia Oreiro. Ők hárman voltak kiskoromban a legek legjei számomra a színésznők közt. Elárulom, tervezek egy posztot, amiben mindhármukat részletesebben elemzem, hogy mit jelentettek nekem gyerekként, és mit gondolok róluk most, felnőtt fejjel. Annyit elöljáróban azért mondanék, hogy szeretem a dalait, de azért hangilag nincs azon a szinten, mint Thalía. Viszont színésznőként nagyon szeretem, még ha nem is a legnagyobb favoritom. Ettől még imádom a néhol kicsit eltúlzott, mégis szerethető alakításait. Megjegyezném, azért már ő is bizonyította az évek alatt, hogy többre is képes, mint a bugyuta Vad Angyal, aminek hála az egész világon a szívükbe zárták a nézők. Köztük én is. Csak azt mondom, hogy azért Natalia annál a szintnél jóval többre is képes. Most egy frissnek számító felvételt pakolok ki róla. Tavaly nem sokkal a 42. születésnapja előtt vendégeskedett egy orosz rádióműsorban, ahol előadta a már említett világhírű telenovellájának főcímdalát. Azt azért tudni kell, hogy Oroszországban már hosszú ideje piedesztálra emelték őt, az egyik legnépszerűbb külföldi énekesnőként tartják számon odakint, rendkívül nagyra becsülik Naty-t. Ő pedig nem kevés koncerttel köszöni meg a hatalmas szeretetet, sőt 2018-ban két dalt is felénekelt az Oroszország iránti mély tisztelete és szeretete jeléül. Most mégis egy mindenki számára jól ismert felvételt szerettem volna megosztani. :)
Csütörtök: Remek-remake (Beugró - 7. évad)
Már hosszú évek óta szeretem a Beugrót, bár tény, hogy élőben még nem volt alkalmam látni egy előadást sem. Mondjuk megfogadtam, hogy idén ezen változtatok, ha már egyszer a tévében leadott részeket az évek alatt nem egyszer, nem kétszer végignéztem, és valahogy azóta sem sikerült megunni. Tényleg egy minőségi műsor, ráadásul a szemünk előtt impróznak a színészek, akik kis hazánk legjobbjai közt vannak. Most úgy gondoltam, megosztom veletek az egyik favorit pillanatomat, amiben színészlegendák "bőrébe bújtak". Úristen, fenomenálisak voltak mindannyian, kincset ér a videó minden perce! :D
Péntek: Anahí & Carlos Ponce - Rendirme En Tu Amor (Pequenos Gigantes 2011)
Az egyik legcsodásabb dal, amit valaha hallottam! Egymás után akár negyvenkétszer is képes vagyok végighallgatni. Csak azért nem írtam nagyobb számot, mert ennél többször még nem próbáltam, de valóban eljutottam idáig egyszer. A Kettős élet (Dos hogares) című telenovella 2011-ben került adásba. Egyúttal ez volt Anahí eddigi utolsó sorozata. Basszus, annyira hiányzik a képernyőmről, hiszen szerintem a blogot rendszeresen látogatók már pontosan tudják, mennyire szeretem Any-t. Még rajongói oldalt is vezettem róla és a 2009-ben feloszlott bandájáról, az RBD-ről. És az is köztudott, hogy a három női tag közt ő volt a legnagyobb kedvencem. Még mindig rajongok érte, és tényleg örülnék, ha visszatérne a színészkedéshez, na meg még több zenét adna ki. Oké, most ismét babázik, hiszen idén február 2-án született meg a második kisfia. De ha csak jövőre is, 10 év szünet után térne vissza telenovellázni, már attól boldog lennék. Na, de a lényeg, hogy a Kettős életet nagyon szeretem, Carlos Ponce-val pedig isteni duót alkottak a képernyőn. Ez a duettjük egyszerűen isteni! <3
Szombat: Kate Voegele & Tyler Hilton - When The Night Moves
Ezt a két drágaságot a One Tree Hill-ben ismertem meg sok évvel ezelőtt. Ahogy a széria legtöbb szereplőjének, úgy az ő munkásságukat is figyelemmel követem azóta is, sőt a magánéletük azon részét is, amit megosztanak a közösségi lapjaikon. Kate és Tyler mindketten óriási tehetséggel lettek megáldva a muzikalitás terén is. Sőt igazság szerint Kate a One Tree Hill óta nem is színészkedik, hanem teljes mértékben a zenének él. Ezt picit sajnálom, bár való igaz, hogy én őt leginkább énekesnői minőségében imádom. Tyler színészi karrierje nem állt meg, és szerencsére albumokkal is ajándékozott meg minket az évek alatt. 2016 óta pedig együtt is szoktak zenélgetni, voltak már turnézni is, sőt idén és jövőre is körútra indulnak a nagyvilágban, hogy a dalaikkal szórakoztassák a jelenlévő közönséget. Nagyon jó barátok, ez abból is látszik, hogy egyáltalán nem engedik el a közös zenélés lehetőségét, sőt egyre jobban elmélyülnek benne. Tyler tavalyi stúdióalbumára már egy saját duettjük is felkerült, ősszel pedig előadták akusztikusan is. Erről választottam most nektek egy videót. Amúgy májusban mindkettejükkel találkozni fogok, és már tűkön ülve várom, hogy elmondhassam nekik, mennyire tisztelem és szeretem őket. <3
Vasárnap: Derek Klena - My Petersburg (Anastasia - Broadway 2017)
Kérlek, mondjátok, hogy nem hittétek, hogy musicallel kapcsolatos videó nélkül hagylak benneteket! :D A Broadway egyik legcsodásabb musicalje volt az Anasztázia, ami az orosz nagyhercegnőről szólt. Sajnos csak múlt időben írhatok róla. Ez még mindig hatalmas szívfájdalmam. 2017 márciusában debütált a Broadway-színpadán, és a szereplőgárda szívét-lelkét beletette minden egyes előadásba két éven keresztül. Végül tavaly márciusban levették a repertoárból a több mint 800 alkalommal játszott darabot. Istenem, hogy én mennyire ki voltam akadva, hogy ezáltal még egy olyan musicalt írhatok fel azok közé, amiket sosem lesz esélyem megnézni ott New Yorkban. Pláne egy ilyen isteni szereplőgárdával!!! Úristen, mindegyiküket annyira a szívembe zártam. Most a legelső Dmitry (összesen hárman játszották) szólóját hoztam el nektek az első felvonásból, amiben a karakter először nyílik meg Anasztáziának a múltjáról, és a srác végre mesél neki a gyerekkoráról. Arról, hogy hogyan kellett gondoskodnia saját magáról Szentpétervár utcáin árvaként. Ekkor kezd el megbízni Anya-ban, szóval ez egy rendkívül fontos pontja a musicalnek. Derek Klena pedig a világ legtökéletesebb Dmitry-je volt, ezt sosem fogom másképp gondolni! Christy Altomare-rel pedig olyan tökéletes volt a kémiájuk a színpadon, hogy azt sokan megirigyelhetnék a színházi világban. Annyira jól működtek együtt...mondjuk nem ekkor találkoztak először, hiszen pár évvel korábban egy másik musicalben már szerepeltek mindketten, és ugyanúgy romantikus száluk volt ott is. Bár ez most lényegtelen. Ami számít, hogy bár élőben nem láthattam, de hála az égnek, több felvétel is fennmaradt, és még reménykedem abban, hogy a jövőben összeáll a csapat, hogy felvegyék profi körülmények között, ahogy azt olyan sok musicallel csinálták az elmúlt pár év alatt. Még megtörténhet, nem adom fel a reményt. Többek között erre is megtanított ez a musical! <3 :) Kellemes hetet mindenkinek!
Mindenképp szerettem volna Valentin-napon egy Legjobb partnerek posztot elétek dobni. Na nem mintha ünnepnek tartanám ezt a sokak szerint különleges napot. Mármint szerintem ha szeretsz valakit, azt az év minden napján szereted, és felesleges kijelölni erre egyetlen napot, hogy "villogjunk" ezzel az amúgy (jó esetben) tiszta érzéssel. Szerintem nem kirakatba való. Mármint szép a szerelem, de sokszor úgy érzem, amolyan "megfelelési kényszerből", csak azért is alapon mennek ilyenkor a párok étterembe, vesznek virágot a párjuknak stb. De most nem a Valentin-napot szeretném alázni, hanem egy kicsit a romantikus lelkeknek örömet okozni ezzel a bejegyzéssel. Hátha van, aki nem ért egyet velem (biztos sokan... :D). Erick Elías az egyik legnagyobb kedvenc színészem, majd a TOP 15-ös listámon is méltó helyen olvashattok róla, amint megírom. Egyelőre kiélem az Erick-mániámat ebben a posztban. Lássunk is hozzá!
Mariana Gaja (Gitanas)
Erick első nagyobb szerepe volt Jonás ebben a 2004-es telenovellában. A színész még 2003-ban vett részt egy valóságshowban, aminek a lényege, hogy aki megnyeri, biztos helye van a jövőben valamilyen telenovellában. Bevallom, én picit tartok az ilyenektől, mert nem mindig a tehetséges emberek kerülnek ki hasonló műsorokból, ám itt nem így lett. Erick valóban egy őrült nagy tehetség, ezt pedig az évek alatt többször is bizonyította. A Gitanas című telenovellából egyetlen részt sem láttam amúgy - tudjátok, csak kb. a szokásos :D -, mégis kitettem ezt a párost, mert az itt is közzétett zenés videót látva instant megszerettem őket. Amúgy a sztori lényege, hogy egy cigánylány beleszeret egy gádzsóba, vagyis nem cigány férfibe. A szerelmük a lány kultúrája miatt tiltott, mivel María Salome családjában a rasszizmus eléggé nagy mértékben jelen van...és még finoman fogalmaztam. Kezdetben Jonás, vagyis Erick karaktere a főszereplő leányzóba szerelmes, még elviekben el is veszi feleségül, ám végül átnyergel María Salome egyik testvére felé. Ennek nagyon örülök amúgy, mivel a főhőspáros is rohadtul megfogott, ergo annyira azzal a csajszival nem tetszett Erick. Ám Mariana Gajá-val lenyűgöztek. Nem véletlenül pakoltam ki őket ide.
Sara Maldonado (Tormenta en el paraíso)
Ezt a telenovellát 2007-ben forgatta Erick, nem mellesleg ez volt az első főszerepe. Ez előtt volt még két másik is. Megjegyzem, azokat nálunk is leadták: Második élet, illetve Zorro. Mindegyikben volt szerelmi szála, azonban...nos, emlékeztek, hogy megfogadtam, szigorúbb leszek és nem teszek ki minden egyes partnert, ha nem muszáj? Hát ez lenne az ok, hogy Vanessa Villela és Natasha Klauss is lemaradtak innen. Nagyon édes volt velük is, de szelektálnom kellett. Ettől még ajánlom megtekintésre a telenovellákat, vagy legalább Erick jeleneteit, mert...nos, a tehetsége megérdemli a figyelmet. Visszakanyarodva ide: Sara-val egyszerűen lehetetlen volt lehagyni a bejegyzésből. Úristen, hogy ők mennyire elvarázsoltak! Kb. a szavakat sem találom rájuk. És ez a sztori, te jó ég!!! Miért nem adták le nálunk is, basszus? Az alapsztorit konkrétan egy 16. századi átok vázolja fel: egy maja pap rájön, hogy a lánya beleszeretett egy fehér idegenbe. Tervezi feláldozni a lányát az istenek ajándékaként, aranyból és egy fekete gyöngyből készült tárgyakkal együtt. A lány elkerüli a sorsát, a maja pap viszont megátkozza a fekete gyöngyöt. A lényege, hogy akinél lesz az a gyöngy, sosem fogja megtudni, mi az a boldogság. 1987-ben Eliseo és Hernán megtalálják a fekete gyöngyöt. Amikor Hernán megérinti a tárgyat, eléri őt az átok. Eliseo kapzsisága Hernán halálát okozza, így a férfi felesége egyedül neveli fel közös lányukat, Aymar-t. Eltelik 19 év. Aymar anyját megöli egy féltékeny kérő, akit a lány elutasított, így Aymar odaköltözik a család egy barátjához. Találkozik Nicolásszal, Eliseo fiával, a fiatalok pedig egymásba szeretnek. Azért durva, hogy annak az embernek a fiába szeret bele, aki annak idején Aymar apjának halálát előidézte. Aztán itt más bonyodalmak is vannak még, természetesen, de most csak a nagyon alaptörténetet írtam le. Érdekes, mindenesetre. Nem is kicsit. Ez a szerelmi szál pedig kvázi látatlanban is megragadta a szívemet. Tuti megnézem majd a sztorijukat tekerve. Sőt az egészet szívesen végignézném, ha lenne angol felirat. Így viszont csak rájuk fogok összpontosítani.
Paulina Goto (Nina de mi corazón)
Az első főszerepe után még 2008-ban fontos mellékszerep várt rá a nálunk is bemutatott En nombre del amor-ban (A szerelem nevében). Azt a novellát amúgy már végignéztem. Volt is benne egy szerelmi szála, ami tetszett, de annyira sajnos nem, hogy ide kipakoljam őket. A karakterét imádtam - ebben a szériában láttam először Erick-et, innen indult a rajongásom irányába -, bár sajnos a sztori vége nem happy end lett a pasi számára. Ám átugrottam a sorozatot, mert hiába tetszett a romantikus sztorivonala, annyira nem nyert meg, hogy azt mondjam, igen, Allisson Lozz az egyik legjobb partnere volt. Pedig először kitettem őket ide, de alaposan átgondoltam ás rájöttem, hogy akkor hazudnék nektek és önmagamnak is. Főleg mivel bár szerettem Allisson és Erick kettősét, de ha őket kitenném, Vanessa-t és Natasha-t is ki kellene, mert kb. egy szinten szerettem a három csajszival Erick-et. Szóval végül úgy döntöttem, annyiban hagyom a dolgot. Most pedig jöjjön ez a 2010-es széria, amiben a nála 11 évvel fiatalabb Paulina Goto volt a partnere. Amikor ezt forgatták, Pau 19 éves volt, nem mellesleg ez volt az első színészi munkája a csajszinak. Azért nem semmi rögtön egy ilyen színész oldalán játszani, mint Erick. Plusz Paulinának megvolt a lehetősége a bizonyításra, mert egy elég összetett karaktert alakított. A történet szerint ugyanis Pau karaktere, Andrea egy 17 éves munkásosztálybeli lány, akinek az az álma, hogy az iskola befejezése után ügyvéd lesz. A törekvéseit hamar lejjebb kell adnia, amikor az édesapját elüti egy autó, és tolószékbe kerül. Van két testvére, az anyjuk pedig meghalt, tehát Andreára hárul a feladat, hogy támogassa a családot, és segítse a kerekesszékbe kényszerült apját. Az álmait sutba dobva kezd el dolgozni. Ami tovább ront a helyzeten, hogy az egyik öccse drogozni kezd. Hála a család egyik barátjának, Andrea munkát kap Maximo ügyvédi irodájában a tulajdonos fiának asszisztenseként. Igen, jól sejtitek, Erick játssza Maximo fiát, Darío-t. A pasi barátnője, Moira nem örül, hogy a párja egy nővel dolgozik együtt, ezért meggyőzi Maximo-t, hogy rúgja ki a lányt és vegyen fel egy férfit. Andrea visszatér férfinek öltözve és azt mondja, a neve Andrés. Kiadja magát a saját (ugyebár) nem létező ikertestvérének. Egy kis idő múlva Maximo állást ajánl Andreának recepciósként. Két munka, két személyazonosság. Andreának nincs könnyű dolga...hát még úgy, hogy közben Darío-ba is beleszeret. Nagyon megfogott ez a kis történet, a páros pedig pláne. Annyira aranyosak együtt, tervezek jobban elmerülni ebben a sztoriban.
María Elisa Camargo (Amit a szív diktál - Porque el amor manda)
2011-ben ismét főszerep várt Erick-re, mégpedig a Ni contigo ni sin ti-ben. Rohadtul tetszik a sorozat koncepciója, ám sajnos az ottani partnerével, Alessandra Rosaldo-val egyáltalán nem ragadott meg a kettősük. Bezzeg, ha párcsere történt volna a négy főszereplő között...úristen, Laura Carmine-vel isteniek lettek volna együtt. De hát sajnos nem így lett. Mindegy, a sztori maga rohadt jó, érdemes esélyt adni neki. Most viszont jöjjön a nálunk is képernyőkre került Amit a szív diktál, ami 2012-ben készült el. Bevallom, annyira nem vonz, hogy végignézzem, mert a története, illetve...nos, a főszereplők nem varázsoltak el egyáltalán (Fernando Colunga jelenléte ide vagy oda), viszont Erick történetszálait mindenképp végig fogom tekerni. Pláne Patricia és Rogelio közös jeleneteit. María Elisa és Erick együtt valami csodát műveltek ezzel a sorozattal! Már miattuk is kész vagyok rávenni magam a letekerésre. És nem lesz könnyű dolgom, mivel 180 rész körül van, sőt eléggé elveszi a kedvem az is, hogy az általam legkevésbé színésznőnek tartott Claudia Álvarez is a főszereplők közt van, ráadásul Erick karakteréhez elég sok köze van. De mindegy, mert csak a Patricia-Rogelio románcra összpontosítva meg tudom csinálni a tekerést. María Elisa egyébként szintén szerepel a TOP 15-ös listámon, amin pedig a kedvenc telenovellás színésznőimet szedtem össze. Szóval kettejüket együtt látni dupla öröm a lelkemnek. Egyébként a sztori elején Erick karaktere nem a legpozitívabb szereplő, sőt elég szépen bekavar a főhősöknek is. María Elisa pedig a főhősnő, Alma legjobb barátnőjét játssza. Hát...szép kis barátnő, hiszen miközben Alma és Rogelio házasok, Patricia a pasi szeretője. Amúgy ezt leszámítva nagyon is imádom a párost. Rogelio sem épp olyan gonosz, ahogy azt a telenovellákban megszokhattuk, mivel elég szépen erősíti a humorvonalat is a karakter. Paty és Rogelio nem kevés vidám percet okoznak a nézőknek, ezt már néhány jelenetük megnézésével konstatáltam. Zseniálisak! Imádom, ahogy Patricia becézi a pasit, ráadásul viszonylag gyorsan egymásba szeretnek. Ami csupán fizikai vonzódásként indul, kinövi magát hatalmas szerelemmé. Persze Rogelio néhány gaztette miatt büntetés vár rá, börtönbe is zárják, de legalább még a fináléban is képesek voltak az alkotók az arcunkba tolni, micsoda szerelem lett az övék! Ennek nagyon örülök. Bármennyire fájdalmas látni a végső búcsújukat, egyúttal rendkívül megható is az a momentum. Mindketten sírnak és elmondják, mennyire szeretik egymást, illetve Patricia könnyekkel az arcán közli, hogy várni fog Rogelio-ra, és hogy nehéz lesz, de kibírják a külön töltött időt, mert utána már örökké egymással lehetnek. Istenem, annyira szeretem őket, basszus! <3 Mondjuk azt nem tudom eldönteni, hogy María Elísa-t a második vagy a harmadik legjobb partnernek tartom-e... Egyszerűen túl nehéz belőni őt a két hely valamelyikére. Hol ez, hol az van érvényben. Szerintem attól függ, épp melyik színésznő oldalán bámulom Erick-et. Ha ezt a sorozatot nézem az ő jeleneteikkel - mert néha azért rájuk keresek YouTube-on -, akkor María Elísa a második, ha pedig a másik színésznővel bámulom, akkor értelemszerűen vele a második. Hogy kiről van szó? Nos, róla mindjárt írok, de előbb nézzétek meg, milyen eszményi ez a kettő együtt! <3 :D
Esmeralda Pimentel (A szenvedély száz színe - El color de la pasión)
Ez volt Erick soron következő projektje, amit 2014-ben forgatott, és szerencsére hozzánk is eljutott. Az igazat megvallva Esmeralda egyáltalán nincs a kedvenc színésznőim közt, és nem igazán értem a nagy felhajtást körülötte. Mármint nem rossz színésznő, de szerintem picit túl van értékelve. Nyilván ez csak az én véleményem, és nem kell velem egyetérteni. Ám hogy pozitívummal folytassam: ahhoz képest, mennyire közömbös vagyok Esmeralda irányába, rendkívül meglepett, mennyire szeretem őt Erickkel. Sőt szerintem máig nem sikerült feldolgoznom. Bizony, ő lenne az a hölgyemény, aki a második és harmadik hely között ugrál, mint Erick egyik legjobb partnere. Hihetetlen, hogy María Elísa-t mennyivel jobban szeretem, de még így sem tudja bebiztosítani magát, mint Erick második legcsodásabb tévés párja. Mondom, ez a két csajszi cserélgetik egymás közt ezt a két helyet. :D Ismét itt a példa rá, mennyire nem vagyok elfogult, kedvenc színésznő ide vagy oda! :) Büszke is vagyok ezen tulajdonságomra. Na, de rátérve egy kicsit erre a két drágára: Esmeralda karaktere Lucía, akinek az édesanyja meghalt egy végzetes balesetben...amihez a saját húgának, Rebeca-nak is bőven volt köze, mivel világéletükben féltékeny volt a bájos és kedves testvérére. Az orvosok már csak a babát tudják megmenteni. Lucía apja végül feleségül veszi Rebeca-t, aki végig erre játszott, hiszen megszállottan imádta a férfit. 24 év elteltével Lucía a külvilág számára Rebeca igazi lánya lesz. A nő magányos, mivel a férje ennyi év után is még a nővére emlékébe szerelmes. Szóval Rebeca szeretőről szeretőre jár, ám amikor a soron következőt, Alonso-t földbe tiporja, a srác öngyilkos lesz. Rebeca persze folytatja az életét, mintha mi sem történt volna, pláne mivel a halott nővére nevén mutatkozott be a férfinak, hogy senki ne köthesse őt a szeretőihez. Ám az nincs a számításai között, hogy az elhunyt fiú testvére, Marcelo - ő lenne Erick Elías - a végére fog járni, milyen körülmények vezettek a testvére halálához. Nem tart sokáig kiderítenie, hogy a nyomok ehhez a családhoz vezetnek. Jól gondoljátok, ott ismerkedik meg Lucía-val, aztán jön a szokásos: egymásba szeretnek! :) <3 Oké, az elején a csajszi elég ellenségesen fogadja Marcelo-t, mivel felültették az oltárnál, tehát a férfiakba vetett bizalma durván megrendül, azonban idővel a helyére billen az egyensúly, hiszen Marcelo bebizonyítja, őszintén szerelmes a lányba. De vajon mi lesz, amikor kiderül, hogy Lucía "anyja" okozta a pasi testvérének öngyilkosságát? Nem olyan egyszerű ez a sztori. De basszus...annyira tökéletesek, lehetetlen nem imádni a párosukat! <3 Mindenképp végig fogom nézni a történetet, már régóta tervben van, de még csak pár részt láttam néhány éve. Majd beiktatom. Már miattuk is megéri! <3
Irene Azuela (Titkok szállodája - El hotel de los secretos)
Olyan boldog vagyok, hogy ilyen sok sorozata eljutott Magyarországra is. Ezt a 2016-os novellát nálunk 2018-ban kezdték el adni. Amúgy nem hosszú, mindössze 81 részes. El is kezdtem nézni, bár még nem értem a végére. Ám ha bárki kételkedne Erick tehetségében, ezt ajánlom megtekintésre. Oké, lényegében bármelyik munkájából árad, micsoda színészzseniről beszélünk, hiszen játszott már ő mindent: hősszerelmest, negatív karakterből rendes emberré avanzsálódott szereplőt, olyat, aki egy humorbombán ücsörög, de megformált már olyan szerepet is, amiben drámainak kellett lennie. Mindezt tökéletesen! Mégis ez volt az a projektje, amit látva tátott szájjal bámultam a képernyőre, mert annyira nem hittem el, hogy ő az az ember, akit anno megismertem A szerelem nevében című szériában. Igen, már akkor is jó volt. Azóta pedig sorozatról sorozatra csak fejlődött, és mostanra az egyik legjobbnak tartom. Íme a nagyon rövid leírás a szériához:
A Titkok szállodájának főszereplője Julio, aki szüleivel együtt már aggódik húga, Cristina miatt, aki hetek óta nem adott életjelet magáról. A férfi ezért úgy dönt, elmegy Cristina munkahelyére. A lány azonban már nem dolgozik a hotelben, és senki nem tudja, hová tűnhetett. Julio ezért a Grand Hotelben marad, pincérnek áll és utánajár húga eltűnésének.
Ez a pár mondat elég volt ahhoz, hogy azt mondjam, ez a sorozat nekem kell. Oké, Erick főszereplése is elég mérvadó. :D Amúgy ha megnézitek a videót a főszereplőpárosról, le fog esni, de azért leírom, hogy kosztümös sorozatról van szó. A 20. század elején játszódik a történet. Hatalmas rejtélyek övezik ezt a hotelt, ami Julio húgának munkahelye volt az eltűnéséig. Rendkívül izgalmas amúgy az egész, merem ajánlani. És basszus... Irene Azuela-t ezelőtt nem ismertem, és azóta sem tudok sokkal többet a színésznőről - mindössze ebben láttam, illetve nemsokára szeretném elkezdeni a tavalyi sorozatát, a Monarca-t, ami fent van a Netflixen magyar és angol felirattal is -, de egy dolog kőbe van vésve: a kémiája Erickkel!!! Nagyon megtetszett a párosuk, nem hiába, Erick szinte mindenkivel fantasztikus volt a képernyőn, akivel eddig együtt dolgozott. Ez alól Irene sem kivétel.
Elyfer Torres (Betty en NY)
Noha idén új telenovellával tér vissza, de bevallom, egyelőre az ottani szerelmi szála nem valami csábító. Persze előbb megvárom a premiert, hátha kellemes meglepetés ér, és Erick képes lesz a partnerével szuper kémiát összehozni. Ami fix, hogy adok esélyt a szériának, hiszen Erick és David Chocarro lesznek a férfi főszereplők, és mindketten toplistások nálam. Most viszont jöjjön ez a tavalyi projekt. Volt még tavaly egy másik főszerepe is a színésznek egy életrajzi sorozatban, de be kell vallanom, Majida Issa és közte hiába pattogtak a szikrák, valahogy mégsem nyert meg a párosuk. Valószínűleg azért, mert egy toxikus kapcsolat volt az övék. Ám amikor tavaly elkezdtem nézni az 1999-es Betty, a csúnya lány című kolumbiai novella ezen feldolgozását, teljesen megbabonázott. A sorozat és ez a páros is. Sosem rajongtam az eredeti sorozatért, sőt igazából egyik feldolgozásáért sem, pedig mindegyiknek esélyt adtam... Viszont megérkezett ez a valódi csoda, és azóta is nézem, csak úgy falom a részeket. Oké, nem mintha olyan elképesztő sebességgel haladnék vele, de igenis nézem egy kényelmes tempóban. :D Elyfer és Erick pedig...na jó, szerintem még nem létezik az a fogalom, amivel körül tudnám írni, mennyire szeretem a párosukat. Bizony ám, ha eddig nem lett volna egyértelmű, most jelezném, hogy Elyfer-t tartom Erick legfantasztikusabb partnerének mindegyik itt felsorolt színésznő közt! Érdekes, hiszen amúgy Elyfer-t még másban nem láttam, és mégis ennyire megfogott ez a duó. Hát igen...ehhez kellett a két fél nagy tehetsége, a köztük lévő pazar kémia, na meg a pompás sztorivonal is. Amúgy érdekességként megjegyezném, hogy a színészek között nem kicsi a korkülönbség, hiszen Erick a forgatás közben 38 éves volt, Elyfer pedig a forgatás elején lett 22 éves. Vérprofik mindketten, ehhez kétség sem fér. Annyira imádom ezt a történetet meg az egész szereplőgárdát. Nem tudok betelni velük. Sem Betty és Armando kialakuló szerelmével. A dögös főnök egy divatcégnél beleszeret a csúnyácska személyi asszisztensébe. Na jó, ez nem ennyire egyszerű. Betty hűséges titkárnőnek bizonyul, Armando nagyra értékeli a segítségét, a bizalmasává fogadja a lányt. Ám megkéri, hogy változtasson 1-2 számadatot a könyvelésen az első céges értekezleten, mivel Armando még csak nemrég vette át apjától a divatcéget, és bizonyítani akar, hogy nem hozott az apa rossz döntést ezzel. A férfi nem akarja, hogy idő előtt elveszítse az örökségét. Még csak idáig jutottam a sorozatban, de ha nem tévedek, valami olyasmi fog történni, hogy Armando legjobb barátja rábeszéli a pasit, hogy csábítsa el a csúnya lányt, aztán amikor a cég már biztonságban van, szakítson Betty-vel. Azt már nem tudom, hogy az eredeti sorozatban ez mi miatt volt...mármint hogy azért volt erre szükség, mert Betty-nek bizonyítékai voltak a hamis könyvelésre, vagy mert részvényes lett a cégben...vagy? Jesszus, semmire nem emlékszem, de itt is valami hasonló várható. Armando el fogja csábítani szegény lányt, aki egyre jobban beleszeret a vonzó főnökébe. Persze amennyire irtózik a pasi az elején a gondolattól, olyan hamar lopja be magát Betty a szívébe. Viszonylag gyorsan tovább fog látni a külsőségeken, és észreveszi, micsoda kincs ez a lány. A szerelem fellobban, ám már túl késő lesz, hiszen Betty rájön, hogy Armando csak szórakozott vele. Igen, ezt speciel tudom, mert elég sok jelenetüket letekertem. Nem bírtam magammal, bele kellett néznem. :D Épp emiatt tudom azt is, hogy szerencsére - mily meglepő - endgame vár a főhősökre, és lesz is egy csodás esküvőjük a fináléban, aztán a baba is megérkezik. Imádom őket. Egy ideig szerintem senki nem fogja Elyfer-t lelökni a trónról, mint Erick legjobb partnere. Ha María Elísa-nak nem sikerült, akit imádok, akkor nem hiszem, hogy egyhamar változik a helyzet. Elég, ha csak rájuk néztek és megértitek, miért imádom őket annyira. <3
Tessék, hoztam egy újabb Legjobb partnerek bejegyzést. Csak úgy árasztom magamból őket. Remélem, még nem untátok meg. Ezúttal a csodálatos Adriana Louvier általam legjobbnak ítélt tévés partnereit szedtem össze. A 39 éves színésznő gyerekkorom óta szerves részét képezi az életemnek, és hamar beírta magát a kedvenceim közé. Mondjuk ekkora tehetséggel, mint amivel meg lett áldva, ez nem is volt nehéz.
Guillermo Pérez (Lorenzo asszonya - La mujer de Lorenzo)
Bár a televíziós debütálására 2000-ben került sor, ám az első főszerep 2003-ban találta meg, amikor megkapta a női főszerepet ebben a venezuelai sorozatban. Amikor 2006-ban leadták nálunk, én is elkezdtem nézni. Arra már nem emlékszem, hogy a végére értem-e, de tisztán dereng, ahogy délutánonként a tévé előtt ülve bámultam a történéseket. A főcímet pedig egyenesen imádtam. Máig képes vagyok egymás után legalább tízszer meghallgatni ezt a dalt. A történet leírását elolvashatjátok a Wikipédián, röviden össze lett foglalva a lényege. Tegnap beletekertem pár epizódba, ugyanis végig megtaláltam magyar szinkronnal, de bevallom, nekem ez már annyira régi stílusú, hogy elképesztő mennyiségű röhejes történetszálat láttam benne, amiken visítva nevettem. Konkrétan nevetséges ma már ez a telenovella. Azonban!!! Hogy dicséretet is mondjak: Silvia és Lorenzo szerelmi szálát imádom. Az ő jeleneteiket örömmel nézném végig tekerés nélkül. Adriana rögtön az első főszerepében bebizonyította, hogy nem csupán képernyőre, hanem "kémiára" is termett. Guillermo-val elképesztően jók voltak együtt. 10 év korkülönbség van köztük, Adri 23 volt, amikor ezt forgatta. Egy valódi őstehetség a nő, ezt még ebből a ma már valóban (számomra) röhejes sorozatból is leszűrtem. Nem véletlenül hatalmas kedvencem a nő már gyerekkorom óta. Ennek a sorozatnak köszönhető...csak azóta még jobban imádom őt. Egyébként hozzátenném, az sem sokat segít, hogy így felnőtt fejjel szeressem ezt a telenovellát (amellett, hogy ugyebár nekem túlságosan is retró), hogy a magyar szinkronja szörnyű. És nem is kicsit. De legalább ők ketten irtó édesek. :D <3 Listára valóak, ez tény!
Jorge Alberti (A császárnő - Emperatriz)
Bár 2011 előtt is voltak munkái Adrianának, mindegyiknek utána is néztem, de beismerem, szerelmi szálakat nézve egyik sem volt mérvadó. Vagy mert nem volt hatalmas románca az adott projektben vagy szimplán nem varázsolt el az illetővel a duójuk. Ám az nem is volt kérdés, hogy Jorge-val ki fogom tenni őket. Az Emperatriz egyébként a kedvenc Gabriela Spanic-telenovellám. Nem mintha ez fontos infó lenne a poszt szempontjából, de azért megemlítettem. :D Most ami számít, ez a két drágaság. Bár nem Esther és Nico szerelmi szála a favoritom a sorozatban, de ők állnak a második helyen!!! <3 Annyira gyönyörűek. Mindketten szakácsok, és imádom, ahogy egymással versengenek a sztorijuk elején. Nico stílusa elképesztő, és már azért is csak imádni tudom a pasit, mert felvidította Adri tündéri karakterét. A legjobbkor toppant be Esther életébe a srác. Azt tudni kell, hogy nagyon régóta Bernie Paz karakterébe volt szerelmes a lány (megjegyzem, azzal a színésszel sem semmi Adri a képernyőn, megnézném őket másban együtt), ám a pasi hatalmas szerelme Gaby Spanic karaktere volt, aki nem mellesleg Adri édesanyját játszotta. Mindössze fogalmuk sem volt arról nagyon sokáig, hogy ők anya és lánya. De ez sem lényeges most. Amúgy bocsi a spoilerért, ha van még olyan, aki nem látta a szériát, de tervezné elkezdeni. Nem mintha ez akkora meglepetés lenne, mert kb. rögtön egyértelművé teszik, hogy melyik leányzó Gaby gyereke a három testvér közül. Basszus, már megint elkalandoztam. A lényeg tehát, hogy Esther és Nico egy csapásra elvarázsoltak. Már a történetük legelején megmenti a lányt, amikor az öngyilkos akar lenni. Igen...ennyire mélyponton volt szegénykém. Nico szó szerint jött, látott és jobbá tette Esther életét. Leírhatatlanul imádom őket. Amúgy Jorge-t tartom Adri második legcsodásabb partnerének. Szerintem nem is kérdés, mi ennek az oka. Tökéletesek és kész! <3
Alejandro Nones (Könnyek királynője - Corona de lágrimas)
A telenovella, amiből még egy részt sem láttam, pedig mióta tervezem már elkezdeni, te jó ég! Tele van a kedvenc színészeimmel, az alapsztori pedig rendkívül felkeltette az érdeklődésemet anno. Nem is olyan hosszú, szóval fix, hogy el fogom kezdeni. Mondjuk tegnap letekertem az utolsó részt (igen, jól látjátok...engem nagyon ritkán zavarnak csak a spoilerek), így képben vagyok, kivel mi fog történni. Adri karaktere valamilyen betegségben szenved (mentális eredetű), ami miatt kezelésre szorul, ám a finálé végére kijön onnan. Gondolom, gyógyszerekkel tartja kordában a betegséget, hiszen a mentális problémák nem szállnak el egy csapásra, maximum visszaszorítani lehet a tüneteket valamilyen kezeléssel. Talán többet nem jön elő az illetőnél, ezt persze nem lehet tudni. A lényeg, hogy Olga kikerül onnan, hogy a Patricio-val közös gyerekével lehessen. Bizony, Adriana és Alejandro karaktereinek közös gyereke született a széria folyamán. Mondjuk ha jól tudom, ők már a kezdetektől egy pár voltak a novellában, tehát nem volt nehéz kialakítani 112 epizód alatt egy ilyen sztorivonalat. Bár megjegyezném, Patricio (a főhősnő egyik fia) nem volt a sorozat alatt a pozitív karakterek mintapéldánya. Gonosz sem volt, de sok rossz döntést hozott. Ezt leszűrtem abból, ahogy bocsánatot kért az anyjától, a testvéreitől, Olgától és kb. mindenkitől a fináléban. Amúgy a végén ők ketten nem lettek endgame, bár ha jól értelmeztem a jeleneteket, amiket letekertem, ezt félig-meddig nyitva hagyták. Mármint a rehabilitációs központban Olgának azt mondta, hogy tudja, már sosem lesz olyan a kapcsolatuk, mint régen, de szeretné a gyereküket együtt nevelni. Ez pedig végül így is lett. Mutatták őket többször is, ahogy kedélyesen elcsevegnek. Szóval mintha kaptunk volna egy pici reménysugarat, hogy talán mégis együtt lehetnek ismét. Fene tudja. Én mindenesetre így első blikkre nagyon megszerettem a párost. Részben azért is, mert végre Alejandro Nones olyan karaktert formált meg, akit nem akarok minden pillanatban megfojtani. Nem vicc...sokszor már abban a percben hányingerem van, amikor meglátom a pasit. Nyugi, ez csak azt bizonyítja, hogy milyen jó színész. De akkor is megnyugvás, hogy ezt a karakterét nem fogom szívből gyűlölni. Adrival pedig valóban tetszenek. Nagyon is. Nem volt róluk normális zenés videó, de ez is több a semminél. :)
Gabriel Soto (Yo no creo en los hombres)
2013-ban volt egy nagyobb szerepe, amiben szerelmi viszonya volt a karakterének Cristián de la Fuente-vel, akinek már összeszedtem a legjobb partnereit. Láthatjátok, hogy Adri nem került bele a listába, így vice versa sem pakolom ide a színészt. De ez nem azt jelenti, hogy ne nézném meg őket szívesen együtt valamiben...sőt!!! Ám ott a pasit egy másik kolléganővel shippeltem kegyetlenül, erről olvashattok is a belinkelt posztban. Nem is Adrival lett endgame, szóval ennyit erről. Ám 2014-ben megérkezett ez a csoda, ami megadta nekem ezt a mesés párost! A Yo no creo en los hombres (Nem hiszek a férfiaknak) című telenovellát 2017 körül kezdtem el nézni, ám sajnos 2018 elején leálltam a nézésével 14 epizód után. Ne kérdezzétek, miért...magam sem értem. Viszont most, hogy megnéztem ezt a zenés videót erről a kettőről, totál elkapott a késztetés, hogy folytassam. Szóval holnap hozzá is látok a 15. résznek! Komolyan. Látnom kell, mennyi minden vár erre a két drágára. Szerencsére van is hozzá angol felirat...még ha kegyetlenül béna is. De hála az égnek, beszélek annyira angolul, hogy ez ne akadályozzon a tökéletes megértésben. :D Egyébként hadd írjam le a leglényegesebb infót, amire reményeim szerint már mind rájöttetek: Adriana legjobb partnerének Gabriel-t tartom. És ez szerintem SOSEM fog változni! Pláne a pár évvel későbbi események fényében. De erről picit később. Most nézzétek meg ezt a gyönyörű és tiszta szerelmet, amit ebben a sorozatban produkáltak. Két kis kincs! <3
Danilo Carrera (Sin rastro de ti)
Úristeeen, annyira csodásak ők ketten is! Mondom ezt úgy, hogy nem is láttam ezt a sorozatot. Mindössze jeleneteket láttam ebből a 2016-ban készült 16 részes telenovellából. Mentségemre mondom, csupán az angol felirat hiánya akadályozott meg abban, hogy végignézzem. Pedig a szereplőgárda és az alaptörténet is kellőképp megnyert magának. Úgy döntöttem, lefordítom nektek a sztorit, hogy totál világos legyen minden...vagy hogy még több kérdést vessen fel? Mert nálam ez a helyzet...
Az esküvője előtti este Julia (Adriana Louvier), egy fiatal gyerekorvos fényes jövővel, nyom nélkül eltűnik. Öt évvel később egy egyetemi hallgató egy menyasszonyi ruhába öltözött zavart nőt talál az út közepén egyedül bóklászni. A fiú elviszi őt a legközelebbi kórházba. Útközben a nő bemutatkozik: Julia Borges. Julia nem emlékszik arra, mi történt vele az elmúlt öt év alatt. Csak egy kitörölhetetlen kép van a fejében: egy férfi, akit nem ismer fel, és aki megígéri, hogy örökké vigyázni fog rá.
Mauricio (Danilo Carrera), aki Julia vőlegénye, mivel halottnak hiszi a nőt, tovább folytatta az életét. Házas és van egy 1 éves fia. Az új felesége Camila (Ana Layevska), aki Julia problémás húga.
Az egyetlen, aki nem adta fel a reményt, hogy megtalálják Juliát, Tomás (Juan Pablo Medina) volt, a lány legjobb barátja és munkatársa. Tomás minden pénzét a nyomozásba fektette, emiatt tönkrement a házassága és szinte ő maga is összeroppant, mialatt igyekezett megtalálni Julia tartózkodási helyét. Az ok? Mindig is szerelmes volt belé.
Julia megpróbál szembenézni ezzel az új valósággal, amiben a férfi, akit szeret, már mást vett feleségül, és minden, amit az életében tervezett, összeomlott. Eközben nyomokat keres, amik feltárják, mi történt vele a kiesett évek során, és hogy ki volt a felelős az eltűnéséért.
Basszus, meg akarom nézni végig! Nem is hosszú, pikk-pakk meglennék vele...csak hát az a fránya felirat annyira kéne, hogy megértsem a történések 100%-át. Biztos mennyei, a kémia pedig Adriana és Danilo között eszményi! <3 Határozottan a harmadik legszuperebb sorozatos partnerének tartom a pasit. Vita nincs. :D
Gabriel Soto (Caer en tentación)
Adri legutóbbi projektje, ami még 2017-ben készült el. Egyúttal a legnagyobb kedvenc telenovellám mind közül, ami létezik! Négy ilyen csodaszínészt a főszerepekben, úristen! Silvia Navarro (Raquel), Adriana Louvier (Carolina), Gabriel Soto (Damián) és Carlos Ferro (Santiago)! Szavak sincsenek rájuk. A történet csak hab a tortán. Már sokszor írtam róla, de sosem árt az ismétlés:
Adva van két házaspár: Raquel és Damián, illetve Carolina és Santiago. Látszólag minden rendben, kiegyensúlyozott és boldog mindegyik pár kapcsolata. Vagy mégsem? Hiszen elég mindössze egyetlen találkozás, hogy minden a feje tetejére álljon. Mondjuk a sorozat már eleve úgy kezdődik, hogy lelövi a poént, hiszen Carolina és Damián látható egy autóban, miközben készülnek együtt lelépni, hogy végre együtt lehessenek. Jól látjátok, valami nem stimmel, hiszen nem ők házasok. Nos...a sztori két idősíkban játszódik. Egyrészt láthatjuk a jelen eseményeit előre haladni, hiszen ez a közös utazás autóbalesetbe, később pedig kiderül, tragédiába fullad. Jöhet a spoiler? Oké. Tehát Damián kómába kerül, Carolina pedig eltűnik. Viszont még nagyon a széria elején megtalálják a nő holttestét. Ennyit a happy endről számukra. A másik idősík pedig három évvel korábban veszi kezdetét, kb. attól a pillanattól, hogy Carolina és Damián, illetve Raquel és Santiago találkoznak. A különbség a két találkozás következményei között mindössze egy aprócska dolog: Raquel és Santi nem keverednek titkos viszonyba egymással. A négy ember között baráti kapcsolat veszi kezdetét, legalábbis a jóhiszemű Raquel és Santiago szerint. Bár először Carolina és Damián igyekeznek nem átadni magukat az érzéseiknek, amik egy csapásra felszínre törtek köztük, de végül a szív szava erősebbnek bizonyul. Szeretők lesznek... Egyébként elárulom, Raquel és Santiago is összejönnek majd, de ők a jelenben, és az ő valóban TISZTA szerelmük kialakulásához elengedhetetlen volt a csalódás, a düh és elkeseredettség, amit a párjaik árulása miatt éreztek. Nagyrészt ez lökte őket közelebb egymáshoz, és ezáltal kaphattam meg a legcsodásabb telenovellás szerelmet. Mint Carlos legjobb partnerei esetében ki is tértem már rá, nekem Raquel és Santi a VILÁG legjobb telenovella duója. És nem jöttek volna össze, ha nincs ez a titkolózás Carolina és Damián részéről, mivel annak a kettő kis csodának túlságosan makulátlan volt a lelke ahhoz, hogy egyáltalán felismerjék a vonzalmat egymás iránt. Mindketten nagyon szerették a házastársukat. Félre ne értsetek, IMÁDOM Carolina és Damián párosát, csupán nem így kellett volna intézniük a dolgot. Egymásba szerettek, ők lettek egymásnak teremtve, ebben nem kételkedem egy percig sem. Csak basszus...átvertek két angyali szívet. Ezt nehéz elnéznem nekik, még ha ez a hazugság is vezetett el végül oda, hogy Santiel létrejöhetett. Ám most Damina kettőse a lényeg: Carolina elég hamar teherbe esett, és elárulom, nem Santiago volt az apja a kicsinek. Ám erre már a jelen eseményei közt derült csak fény. Damián amúgy végül felébredt a kómából, a szíve pedig csordultig megtelt bűntudattal és fájdalommal Carolina halála miatt. Nem is bírt nélküle tovább senyvedni ezen a világon. A nő sírjánál állva fejbe lőtte magát. Nem örömteli ugyebár a befejezésük, de hiszem, hogy a túlvilágon végre együtt lehetnek újra. Ott már nem tiltott szerelemként megélve az egyébként őszinte érzéseiket.
Hát...ennyi lenne nagy vonalakban. És igeeeen, ismét Gabriel Soto-val dolgozott együtt a színésznő, jól látjátok. Ez minden rajongó álma: hogy a kedvencei újra együtt legyenek képernyőn. És ha még emlékeztek, írtam is a pár évvel korábbi közös munkájuk kapcsán, hogy Adriana és Gabriel mekkora etalonok egymással a szememben! Konkrétan ugyebár szerintem Adri legjobb partnere Gabriel!!! A Caer en tentación után csak még inkább megszilárdult ebben a véleményem! Bár itt nem volt olyan tiszta a kapcsolatuk, legalábbis a titkolózás és megcsalás miatt, azonban itt is a szívembe zártam a párosukat. Nem is kicsit. Kéne nekik egy harmadik közös projekt is... nagyon örülnék neki! <3 KÉT DRÁGA LÉLEK TÖMÉNYTELEN SOK KÉMIÁVAL! :)