Sok kedvenc telenovella-színészem van, ez egyértelmű, hiszen rajongásig imádom a műfajt. Ám van toplistám a színészekről és színésznőkről is, akit pedig most kiemelek, az a férfiak közt évek óta az első helyen van nálam, és nem is valószínű, hogy bárki le tudná körözni. Ő pedig az argentin csoda, David Chocarro. Egy igazán sokarcú színész, igazi kaméleon a szerepeiben. Ha kell külsőre is megváltozik, de belsőre rendszerint. Sosem játszott még két karaktert ugyanolyan eszköztárral. Viszont a poszt címe csalóka lehet. Azt írtam, hogy "amikor először láttam"... Nos, ez félig-meddig igaz is, ugyanis hiába írja a filmográfiája, hogy a Csacska angyal (Floricienta) és a Te vagy az életem (Sos mi vida) telenovellákban is benne volt aprócska szerepekben - és ezeket néztem szinkronnal is -, egyikre sem emlékszem. Próbálom felkutatni, de két igencsak hosszú telenovelláról beszélünk, és egyiket sem áll szándékomban ismét végignézni, tekerés közben meg óvatosnak kell lennem, nehogy véletlenül figyelmetlen legyek és elkerüljem David jelenlétét. Tuti semmitmondó epizódszerepei voltak, különben tuti emlékeznék rá. Na mindegy...szóval elvileg ezekben láttam őt először, de gyakorlatilag a Casi Ángeles-től számolom a rajongásomat iránta, amikor kb. 2-3 részben vendégeskedett abban a telenovellában, amit 2008 nyarán vagy inkább őszén kezdtem el bámulni anélkül, hogy bármit is értettem volna a nyelvből. Először a dalokban merültem el, így jött ez a videó is. Szóval technikailag itt láttam Davidot először. Ebben a szuper kis részletben a második évadból, amikor a Teen Angels épp előadja az Un Paso-t (azon verzióját, ami amúgy a kedvencem, vagyis nekem jobban bejön, mint a másik refrénnel), 0:48-nál látjátok őt először abban a kék trikóban. Utána még párszor rávitték a kamerát a jelenet közben, hiszen a karakterének volt némi köze a színpadon daloló szőkeséghez, vagyis az Eugenia "China" Suárez által megformált Jazmínhoz. Szóval lényegében itt kezdődött minden. Hihetetlen belegondolni, hogy ilyen régóta követem már a karrierjét. Ugyanis bár ez nem volt nagy szerep, de ahhoz elég volt, hogy Chocarro-t azóta is figyelemmel kövessem. A karrierje töretlenül ível felfelé, meg is érdemli! <3

Az Agymenők (The Big Bang Theory) is a legjobb szitkomok egyike, ha engem kérdeztek. Sosem hittem, hogy a szituációs komédiasorozatok bakijai lehetnek viccesebbek, mint maga a sorozat, de aztán elkezdtem nézni ezeket a bizonyos bakiparádékat, és esküszöm, néha hamarabb a székem alá ülök vihogásom közepette, mint egyébként a részek közben. Most egy 3 és fél perces összevágást hoztam az Amy-Sheldon kettős elrontott jeleneteiből, ami még csak nem is az összes közös bakijuk, tényleg "csak" egy válogatás. Mayim Bialik és Jim Parsons zseniális színészek, ez nem is kérdés, és hatalmas nevettetők! :D

A Backstreet Boys mániám ezer éve tart, és soha az életben nem fog elmúlni! A legjobb fiúbanda, akik mindig a trónon fognak csücsülni! Tényleg életem legnagyobb élményei közt tartom számon, amikor 2019-ben ott voltam a budapesti koncertjükön. Kár, hogy idén nem lehettem ott, de hiszem, hogy lesz még rá alkalom a jövőben! Mind az öten a világot jelentik nekem, sikonyálok, ha meglátom őket, könnybe lábad a szemem, ha hallgatom őket, ha látom a profizmusukat, és a szívüket-lelküket a színpadra pakolják, bármikor lépnek fel, ami csak újabb könnyáradat részemről. De mint mindenkinek, nekem is van valaki, aki egy hajszállal a többiek fölött áll (mert ne tagadjuk, mindenkinek van egy-egy igazán nagy kedvence a fiú- és lánybandákban is). Ő pedig Kevin Richardson!!! Ez a csodaember 2006-ban kilépett a bandából, és csak 2012-ben tért vissza. Sosem felejtem el, mennyire zokogtam és remegtem örömömben aznap, amikor kiderült, újra teljes lesz a Backstreet Boys, ráadásul új lemezt is vesznek fel! Életem egyik legszebb rajongói pillanata volt, visongtam a szobámban! Ám ezt csak úgy mellékesen szerettem volna elmesélni, hogy értsétek, miért nézem az ehhez a bejegyzéshez választott videót állandóan pillangókkal a hasamban. 2011 nyarán ugyanis, amikor a BSB épp Los Angelesben koncertezett az NKOTBSB Tour keretein belül (amikor közösen turnéztak a New Kids on the Block bandával), megjelent az I Want It That Way közben a színpadon a legcsodásabb meglepetés, amit rajongó kívánhat: KEVIN!!! Komolyan úgy gondolom, hogy a közel 30 éves pályafutásuk alatt ez volt az egyik legikonikusabb momentum, és nemcsak a Kev iránti szeretetem mondatja ezt velem, hanem...hát, szerintem a közönség szűnni nem akaró üvöltése, és az a tény, hogy több mint egy évtized után is libabőrt okozónak írják le mások is ezt a pillanatot, mindent elmond! <3 Engem is folyamatosan ráz a hideg, tök mindegy, hányszor nézem meg! És az a szeretet és boldogság, ahogy a srácok fogadták őt. Pedig tudták, hogy jönni fog...nyilván. Mégis látszik, ők is mennyire oda meg vissza voltak Kevin jelenlététől. Mintha plusz energiát kaptak volna azáltal, hogy újra ott voltak mind az öten, együtt. Imádom őket, míg világ a világ! <3

Az Everwood című családi sorozat 2002 és 2006 között futott az USA-ban, összesen négy szezonon át ragyogta be a tévék elé leülők szívét. Nálunk 2006-ban mutatták be. Talán már ekkor is láttam belőle részeket, de csak évekkel később néztem végig, aztán 2015-ben újra. Azóta viszont nem jutottam el az újranézésig, pedig mióta tervezem, te jó ég! Ez is egy tipikus "komfort-sorozat", aminek a megnézése simogatja a lelkemet. Azt hiszem, ezzel mindenki így van, aki valaha látta az Everwood-ot. A sztoriról röviden: Dr. Andy Brown az egyik legjobb idegsebész a világon, a munkájának él. Ám egy nap tragikus módon elveszíti a feleségét és egyedül marad a két gyerekével. Sosem volt ott mellettük, így most meg kell találnia a közös hangot a tinédzserfiával és a kislányával. Úgy dönt, maguk mögött kell hagyni a zajos nagyvárost, és Manhattanből egy kisvárosba, Everwoodba költöznek. Ott a helyi orvos mellett ő is praxist nyit - amit például ez a doki, Harold Abbott nem néz jó szemmel -, és nyomon követhetjük, hogyan kezd a család új életet a tragédiát követően. A gyerekek hogyan közelednek (ismét) az apjuk felé, hogyan lelnek barátokra, szerelemre, hogyan élik túl a csalódásokat és keveredik újra mosoly az arcukra. Andy fia, Ephram például a másik orvos, Dr. Abbott lányába, Amybe szeret bele. Imádom a fiatalok történetszálát. De ez csak egy a sok közül. Ez a széria megérdemli, hogy az egekig magasztaljam minden téren. Csodásan lett megírva, a színészek nagyszerű munkát végeztek, minimum egyszer MINDENKINEK látnia kell az életben! :) <3

Bár kevés magyar zenét hallgatok csak, azoknak a többsége pedig musical, de azért hozzáteszem, vannak meghatározott magyar előadók, illetve slágerek, akiket-amiket imádok! Ilyen például a születésem előtti évben, 1994-ben megjelent Ezt egy életen át kell játszani. A lassan 30 éves számot bármikor meg tudom hallgatni, például Dolhai Attila egyik nagy koncertjén több művészkollégájával együtt fellépett vele, és azt a feldolgozást egy időben szakadatlanul hallgattam. Belinkeltem nektek, de ide a bejegyzésbe az eredeti előadótól, Hevesi Tamástól pakoltam be, aki még ma is fantasztikusan tudja elénekelni, rengeteg energiával a színpadon! :)