Olyan rég volt már itt heti adagos poszt... tavaly konkrétan egyáltalán nem. Szóval úgy gondoltam, itt az ideje írni egyet. Görgetgettem a lejátszási listámban, és onnan válogattam ki hét videót. Igazából egész randomok, bár az alapján döntöttem, hogy épp melyikhez van hangulatom és persze az is szempont volt, hogy van-e kedvem írni róla pár sort. :)

Hétfő: Peyton elmondja Brooke-nak, hogy várandós (One Tree Hill - Tuti gimi)

Mi mással is indíthatnánk a hetet, mint a One Tree Hill, azaz minden idők legjobb sorozatának egy édes, humoros, megható jelenetével. <3 A hatodik évad közepén Peyton elmondja az örökkévalóság óta legjobb barátnőjének, hogy kisbabát vár. Ám előtte még az épp Brooke-nál élő, korábban hajléktalan tinilány elmondja, hogy Brooke és Julian odáig vannak egymásért, aminek Brooke nem igazán örül, ennek humoros formában hangot is ad, amikor visszakérdez Samnél, hogy "akarsz újra egy kocsiban lakni?". És ekkor közli be Peyton a nagy hírt, ám B. sírni kezd, és a várandós hölgyike szabadkozik, hiszen Brooke már ezer éve azon munkálkodik, hogy örökbe tudjon fogadni egy gyereket, de eddig csak csalódás érte... ám nem ezért sír, hanem mert elkészült Peyton tökéletes menyasszonyi ruhájával, amit nem volt gyerekjáték elkészíteni, erre most kiderül, hogy meg fog nőni a barátnője pocakja. Peyton ekkor jegyzi meg cukin, hogy akár vághatnak a ruha közepére egy lyukat a hasának. Brooke ekkor végre megadja magát az örömnek, bár persze még poénosan benyögi a kérdést, hogy "Lucasé?". :P Breyton ölelése boldogságforrás a lelkemnek, bár még Sam picit kvázi belerondít, mivel alaposan megnevettet ezzel: "Oké, én kivonom magam ebből az egész Brooke-Peyton leszbi szerelem-ölelés dolog alól... ne felejtsd el Julian-t, aki oda van Brooke-ért... Totálisan." Kár is tagadnod Brooke, mind tudjuk, mi lett ennek a vége. :D <3

Kedd: Best of Katharine McPhee (Smash - Kasszasiker)

Ez a sorozat két szezonnál milliószor többet érdemelt volna. Maga volt a megtestesült varázslat. Minden egyes benne szereplő emberből sejtszinten árad a tehetség, ráadásul legtöbbjük ekkor már Broadway-csoda volt, és bizony az ottaniak művészete a legmagasabb szinteken mozog. Ezt a kis válogatást amúgy nem én vágtam össze a popvilágból érkezett Katharine McPhee-ről (hozzáteszem, azóta már ő is debütált a Broadway-n, bőven bizonyította, hogy ott a helye a világot jelentő deszkákon), de szerintem bármilyen videórészlet is kerül be a Smash-ből egy ilyen best of válogatásba, az csak tökéletes lehet. Dőljetek hátra, 9 percnyi örömmámor következik a Kat által megformált Karentől! <3

Szerda: Christina Grimmie - Wrecking Ball (Universal CityWalk 2014)

Édes kicsi angyalkám... milyen édes, ahogy ezen a 2014-es tavaszi fellépésen felrongyol a színpadra nem sokkal azután, hogy az amerikai Voice-ba berobbant a meghallgatásra Miley Cyrus slágerével, a Wrecking Ball-lal, és elüvölti magát a maga tündérke módján, üdvözölve a közönséget. Ám ez a lány hiába a Voice-szal tett szert igazán szakmai elismerésre, a közönség szeretetét 2009 óta tapasztalhatta, ugyanis akkor nyitott YouTube-fiókot, ahol feldolgozott slágereket, amiket zongorázva vagy gitározva adott elő, sőt saját dalokat is írt az évek alatt. Egy igazi csodalény... volt. Mert idén nyáron lesz 9 éve, hogy ez a tünemény, ez az őrületesen nagy tehetség már nincs köztünk. Mindössze 22 éves volt, amikor az egyik koncertje után egy kattant pasas lelőtte... Christina mindig szívesen találkozott a rajongókkal, mindig agyonölelgette őket, és... a gondolat, hogy azt a férget is épp készült a karjaiba zárni, amikor a fickó háromszor rálőtt... Basszus, ezen mindig zokogni fogok, képtelen vagyok feldolgozni. Mennyi áldást hozott ő a tehetségével az életünkbe, és nem hiszem, hogy vigasztalni tud a tudat, hogy szó szerint is angyallá vált. Ettől kicsit sem jobb a lelkemnek. Ez a nő mindig a szívéből énekelt, és ez minden egyes fellépésén látszott. Ha valamibe bele akarok kötni, az véletlenül sem Christina... ő ugyanis mindig lehengerlő, de a tehetsége önmagában is képes volt hegyeket mozgatni, ide pedig nagyon nem kellettek volna a háttérénekesek. Jó, még ők sem tudták lerontani Christina világszínvonalát, de eskü, ez a csodanő egymaga is elég lett volna. A tökéletesség netovábbja. <3

Csütörtök: Élite, vagyis Elit bakik és valódi jelenetek

Azt gondolom, ehhez a kicsivel több mint 3 perchez nem kell különösebb magyarázat. Az Élite című fantasztikus Netflix-sorozat legelső évadának bakijait állította a tényleges jelenet mellé a szerkesztője, így egymás után látni pláne érdekes. Azért elképesztő, milyen vicces szitukba keverednek a bakik során a szereplők, aztán végül csak összeszedik magukat arra, hogy tökéletesen is felvegyék a jelenetet. Hát igen, ez a jó színész ismérve. ;)

Péntek: Libabőrt okozó zenés színházi pillanatok

Mint jól tudjátok, a zenés színház iránti szeretetem már több mint 20 éve tart... ami azért nem kis dolog. A Broadway meg aztán tényleg a musicalvilág atyaúristene! Az ottani művészek tehetsége szavakkal kifejezhetetlen. Egyszerűen nem létezik olyan szó, ami méltó lenne ahhoz, hogy leboruljak eléjük. Ezt a kis összeállítást sem én szerkesztettem, de szerencsére bőven van belőlük hasonló, és nem túlzok, mindegyikkel egyetértek. Bár úgy sejtem, ez nem ér meglepetésként senkit. :D Ez a személy összevágott néhány csodamomentumot a Broadway-világából, amik során futkosott a hátán a hideg, szigorúan jó értelemben. És gyerekek, én bizony vele vagyok! Ahogy néztem ezt a videót, mindig felkiáltottam, hogy "jesszumpepi, igeeeen, ez maga a libabőr", minden egyes alkalommal. Kihagyhatatlan! <3

Szombat: Janicsák Veca és Kocsis Tibor - Ez az a perc (Szerencseszombat 2020)

Egy hangyabokányit megtörve a külföldi vonalat, íme egy magyar duett. Veca és Tibi is szerintem országunk legjobb énekesei közt vannak, anno annyira boldog voltam, amikor megjelentették ezt a közös számot. Az egyik legjobb dal a magyar palettán, ha engem kérdeztek. Most egy 2020-as fellépésükről hoztam videót. Még emlékszem is, amikor a covid kellős közepén, amikor a lelkem bőven sötétségben járkált, feltöltésre került ez a bámulatos videó. Hát nem túlzok, egymás után tizenhatszor megnéztem, azon nyomban. Baromi jót tett, hogy némi fény költözzön a sötétségbe, ami akkor körülvett. Nemcsak engem, mindenkit... de jelezném, hogy ez a videó nagyban hozzájárult az ÉN apró kis megcsillanó reménysugaramhoz, hogy igenis minden jobb lesz. <3

Vasárnap: Amikor Lea Michele elfelejtette a Glee-ben, hogy ő is ember

Így a végére pedig jöjjön 17 olyan alkalom a Glee című sorozatban, amikor Lea Michele bizonyította, miért ő a projekt sztárja. Ugye már egy ideje téma, hogy Lea milyen elviselhetetlen volt a forgatáson, nehéz vele dolgozni, blablabla. Nem írok le minden elhangzott vádat, mert nincs értelme, na meg... most jön majd a megkövezésem, de én mindennek ellenére kitartok mellette, mert rohadt nagy tehetség, és azért bőven vannak, akik mellette állnak, akik szerint igenis szerethető. Na most, mindenki meg úgysem kedvelheti, ez fizikai képtelenség. Én semmi mást nem látok vele kapcsolatban, csak az elementális tehetségét, illetve a saját benyomásomat. Ami nem más, mint egy bájos kisugárzás. Én ilyennek látom Lea Michele-t. És mondhat bárki bármit, ő a Glee főszereplői közt a legcsodálatosabb. A hangja nem e világi, az érzelemközvetítése lelkekig hatoló, utánozhatatlan ez a nő. És igen... naná, hogy a Broadway-ről jön ő is. <3

Rég jelentkeztem, de még szerencse, hogy a visszatérős posztomban kitértem rá, hogy igyekszem sűrűbben jelentkezni, de legalábbis nem eltűnni teljes egy évre. Na, legalább ezt betartom! :D A napokban több sorozatnak is évfordulója van/volt, és nyilván lesz is, de most csupán ötöt választottam ki közülük, amikről ebben a posztban találhattok is egy-egy zenés művet amolyan betekintő, összefoglaló gyanánt. Rövid és tömör leszek, eskü. :)

Vészhelyzet (ER)

A pilotepizód 1994. szeptember 19-én került adásba Amerikában. Ha nem is ez volt a legelső orvosi drámasorozat a világon, de határozottan ez lett a leghíresebb, legsikeresebb. Tizenöt szezont élt meg, 2009 tavaszán vettek végső búcsút tőle a rajongók. Nálunk a 90-es évek vége felé került képernyőre először, tudtommal kb. 2 évvel a kinti premier után. Ám az én életemből egészen az idei évig kimaradt. Bizony, én csak 30 ÉVVEL a premier után kezdtem el nézni. Igazából nem is olyan régen, hogy még csak az első szezont taposom. Nagyon tetszik, bár nem tudom, lekörözheti-e valaha az én személyes kedvenc kórházsorozatomat, de az biztos, hogy már most nagyon tetszik a széria és a szereplők. :)

Jóbarátok (Friends)

Szintén egy gyönyörű kerek, ugyancsak HARMINCADIK évfordulót ünneplünk, ugyanis pár nappal a Vészhelyzet premierjét követően, 1994. szeptember 22-én képernyőre tűzték a tengerentúlon minden idők legnépszerűbb szituációs komédiasorozatát, ami a világot jelenti nekem azóta, hogy még gyerekként láttam belőle részeket. Emlékeim szerint nyertem egy Jóbarátok válogatás DVD-t, amin négy epizód volt látható. Hát én ismétlőn bámultam azt a bizonyos 4 részt, szerintem ha az egész sorozatot nem is, de azoknak a részeknek minden párbeszédét fújom totál kívülről. Oké, rengetegszer végignéztem életem szitkomját az évek alatt - egészen drága Matthew Perry tavalyi tragikus haláláig, ugyanis azóta képtelen voltam leülni akár egy epizódot is megnézni... tegnapig, hiszen az évforduló miatt eredeti nyelven csekkoltam a pilotot -, szóval van rá némi esély, hogy a 10 évados csodát igenis bármikor tudom szó szerint is idézni. Baromi sokat jelent nekem... az esemény alkalmából egy olyan zenés videót választottam, ami a duókra hegyezte ki a fókuszt a hat jó barát közt. Szerintem méltóképp bemutatja, milyen különleges kötelék volt mindegyikük között. <3

Lost - Eltűntek (Lost)

Egy újabb kerek szülinap, ez azonban tíz évvel a Friends után, 2004. szeptember 22-én kezdte meg hódító útját. Amikor nálunk frissen adásba került, én még csak 10 éves voltam, finoman fogalmazva nem a célközönség, így ez is késve érkezett meg az életembe. Ezt csak tavaly kezdtem el nézni... na jó, az már az én saram, hogy nem tizenévesen, hanem 28. De legalább nekiálltam, nem? Olykor sok időnek kell eltelnie, míg engem valami megtalál és beszippant. A Lost ezt sikeresen megtette. Az évek alatt többször is be akartam iktatni, mert éreztem, hogy ez a rejtélyes kalandszéria nekem való lenne, de aztán mindig elmaradt. Összesen hat évad, és bár lassan egy éve elkezdtem, még mindig csak a felénél tartok... mondjuk spoilereket már tudok - ennyi idő után lehetetlen is lenne őket kikerülni, nem is várhatom el -, és igyekszem minél előbb a végére érni, mert egyébként nagyon tudja magát nézetni. Van, hogy kihagyok 1-2 hónapot, de utána mindig ilyen 11-12 részt nyomok le egy nap alatt. Ilyen nekem a Lost. :)

Gyilkos elmék (Criminal Minds)

Nos, ez a szeptember 22. elég fontos nap a sorozatok történetében, hiszen bár ez még nem kerek szülinap, de éppen tegnap volt 19 éve, hogy ezen a szép 2005-ös őszi napon megkezdődött az FBI profilozóinak 15 szezonos útja a CBS-csatornánál. 2020 elején köszöntünk el ettől a családdá nőtt brigádtól, aztán legtöbbjüket a streamingen visszakaptuk a felélesztett szériában 2022-ben. Azóta már két újabb szezon lement ilyen formában, és érkezik majd a következő. Engem aztán nem zavar, ez az egyik kedvenc sorozatom, most is épp isten tudja, hányadik alkalommal, újranézem. Bár az jót tenne a lelki világomnak, ha az a pár szereplő is ismét felbukkanna és teljes lenne ez a kis profilozócsalád. A zenés videó szigorúan az eredeti, 15 évadot öleli fel, még nagyon frissek nekem a hegek a két újabb streamingre telepített szezonban... olyanok, amiknek még be kell gyógyulniuk. Az mindenesetre elképesztő, hogy jövőre már itt is kerek évfordulót ünneplünk!

Tuti gimi (One Tree Hill)

És bár félóra múlva már nem szeptember 23. lesz, de még éppen időben vagyok ahhoz, hogy megünnepeljem minden idők legjobb sorozatának évfordulóját. Aki ismer, az pontosan tudja, mennyire oda vagyok a One Tree Hill-ért, és hogy szerintem nincs ehhez fogható. Oké, különböző műfajokat nem illik egymáshoz mérni - és nem is fair -, de ha mindössze egyetlen sorozatot nézhetnék egy örökkévalóságon át, gond nélkül ezt választanám. Ez azért sokat elárul arról, mennyire a szívem közepén tárolom. 2003. szeptember 23. Életem egyik legjobb napja, anélkül, hogy ezzel akkoriban tisztában lettem volna. Fogalmam sincs, mit csináltam aznap, de a tény, hogy a kedvenc szériám pilotja akkor került adásba az USA-ban, bearanyozza azt a napot az akkor 8 éves énem életében. Én csak 2008-2009 körül kezdtem el nézni (sajnos egy ideig a hülye magyar cím is meggátolt abban, hogy elkezdjem), és azóta más lett a lelki világom. Azóta hiszek igazán abban, hogy a sötétségből mindig van kiút a fényre. És ezt most nagyon szeretném részletezni, de megígértem, hogy nem írok sokat. Azt sajnálom, hogy a tavalyi kerek évforduló idején pont nem írtam a blogra egyáltalán, de remélem, az érzelmes soraimmal és a szépséges zenés művel méltóvá teszem a 21. évfordulót is. :D <3

Ma van a színházi világnap, szóval természetesen ilyen témában érkezik is tőlem egy gyors bejegyzés! Aki ismer, az tudja, milyen sokat jelent nekem a színház. Úgy gondoltam, a Centrál Színház hétrészes "Most ti kérdeztek" sorozatát pakolom ki nektek sorrendben, amiben nézők kérdéseire válaszolnak a művészek. Megjelenési időrendben nézhetitek meg a videókat, érdemes. :) <3

Ezen a héten lesz Szenteste, pontosabban vasárnap. Még az ünnepek előtt akartam egy heti adagos bejegyzést, hiszen nagyon rég volt már a legutolsó. Konkrétan 2020-ban, szóval így a karácsony hetében úgy gondoltam, ideje ismét összegyűjteni hét szuper kis random(szerű) videót. ;)

Hétfő: Hallmark-filmes duett (In the Key of Love - A közös dal ereje 2019)

Mint tudhatjátok, hatalmas Hallmark-fan hírében állok. 2019-ben forgatta le a Broadway koronázatlan (és azóta sajnos méltatlanul száműzött) királynője, Laura Osnes élete első romantikus filmjét a Hallmarknál. Scott Michael Foster volt a partnere a filmben, instant egy szép kémiát láthattunk. Mondjuk ez megszokott a Hallmark gyártotta filmek esetén. Mindig remekül választják ki a főszereplőket! Laura és Scott dalra is fakadtak a filmben, egy rövid részletet hoztam el az egyik éneklésükkel. <3

Kedd: Ben Platt hihetetlenül gyönyörű énekhangja (válogatás)

Ha már Broadway... tuti posztoltam már korábban a riffek császáráról, az első és kincset érő Dear Evan Hansen-ről, Ben Platt-ről. Ahogy arról is biztos áradoztam, mennyire boldog vagyok, hogy a Broadway-színpad után a filmvásznon is ő bújt Evan bőrébe. Külön bejegyzést fog kapni tőlem, többet is. Szóval készüljetek. Ám előbb még itt egy egyveleg videó, amit egy rajongó vágott össze. Lényegében megmutatva ezzel is, milyen elképesztően különleges és csodaszép ennek az alázatos és mérhetetlenül tehetséges srácnak a hangja. <3

Szerda: Egy zenés videó Hermione Granger karakteréről (Harry Potter)

Minden évben meg szoktam nézni a Harry Potter-filmeket. Valahogy idén erre még nem sikerült sort kerítenem, most meg mindjárt itt a karácsony. Bár részemről karácsonyi filmnek is megfelel némelyik része, szóval maximum elkezdem a napokban, és sajnos az utolsó pár filmet meg át kell csúsztatnom jövő év elejére. Ha pedig idén mégis úgy alakul, hogy kihagyom, jövőre kétszer nézem végig. Az biztos, hogy gyerekkorom óta szerves részét képezi az életemnek, és azt hiszem, ez sosem fog megváltozni. Egy szuperül megszerkesztett rajongói videóval hangolódom a HP-maratonomra, ami Hermione-ról készült. :)

Csütörtök: Verónica énekel Pablo-nak (Tierra de Reyes)

Bár már tavaly nyáron befejeztem minden idők legjobb telenovelláját, de nem tudok és nem is óhajtok szabadulni tőle. Sőt miután várok még egy kicsit, tervezem is újranézni. Egy igazi csoda, szóval így karácsony környékén mindenképp szerettem volna posztolni róla. Az utolsó részekben volt ez a bizonyos jelenet, amikor a két szerelmes gerlice hosszú idő után újra egymásra talált - amúgy NEM ők az abszolút főszereplők, de fontos mellékszálon futott a szerelmi történetük -, és Verónica lényegében szerenádot adott Pablo-nak. Egyébként a dalt valóban a csodás Isabella Castillo énekli, pluszban pedig ez a gyönyörű szám nem volt ismeretlen a nézőknek, hiszen eleve ez szólt a páros jelenetei alatt. Imádom ezt a jelenetet, Isa és Gabriel Rossi kémiája tarolt! <3

Péntek: A Freaky Friday (Nem férek a bőrödbe) ikonikus jelenete

Egyik kedvenc filmemből a kedvenc jelenetem, amitől mindig kicsit kiráz a hideg, szigorúan jó értelemben! Bámulatos az egész, na meg oda vagyok ezért a dalért. Még gyerekként láttam először ezt a filmet, aztán amint tudtam használni a netet, letöltöttem magamnak és folyamatosan ezt hallgattam. Továbbra is szeretem, és bár már nem hallgatom éjt nappallá téve, továbbra is kívülről tudom a szövegét. De szerintem a jelenetben a testet cserélt anya és lánya párbeszédét is vissza tudom mondani magyarul és angolul egyaránt. Kicsit rajongok, na. :D <3

Szombat: Danna Paola - Dos Extraños (En Vivo Desde El Streamtime 2021)

Ezt a velem egykorú csodanőt is telenovellában láttam először, igaz, ő már teljesen maga mögött hagyta a műfajt, sőt egy ideje úgy fest, a színészetet is. A zenére összpontosít, ez tölti meg fénnyel a lelkét. Persze hiányzik színésznői minőségében, de egy percig sem panaszkodom, amíg hallhatom a hangját. Véleményem szerint Danna a VILÁG egyik legtehetségesebb énekesnője. Tudom-tudom, ez elvileg szubjektív, de ez az, amiről nem nyitok vitát, mert ha valakinek kicsit is van hallása és ért a zenéhez, az észreveszi, hogy ez bizony tény. Ez a dal talán a legnagyobb kedvencem Dannától, és ha az emlékezetem nem csal, ezt a fellépését látva hallottam először, itt esett le az állam és ájultam a sarokba egy szempillantás alatt. És azonnal beleszerettem a számba. Nem érdemes kihagynotok, karácsonyi csodának ez is beillik! ;) <3

Vasárnap: LeAnn Rimes - I Still Believe In Santa Claus (Live 2015)

Végül pedig Szenteste napjára érkezzen egy karácsonyi dal, mégpedig az egyik kedvenc énekesnőm tolmácsolásában. Több karácsonyi dalt is feldolgozott ez a páratlanul tehetséges és sajnálatos módon iszonyatosan alulértékelt énekesnő, most mégis erre esett a választásom. Talán pont a letisztultsága, az "egyszerű" zongorakíséret és a háttérben szépen feldíszített karácsonyfa miatt. Mert egyszerű, de nagyszerű. És olyan léleksimogatóan szép. Boldog karácsonyt! <3

2019 márciusa óta volt kint a legutóbbi design az oldalon. Drága Fruzsi barátnőm szerkesztette meg most is az oldal új külsejét! Egy csoda lett! Szemezgettem a rengeteg kedvencem közül, hogy valahogy "képviseljék" a rajongásomat műfajok iránt is, róluk küldtem Fruzsinak képeket. És természetesen külön-külön videót is posztolok róluk.

Először is ott vannak kis ikonban a Bűbájos boszorkák. Már 20 éve az életem része ez a sorozat! Hihetetlen. Az ötödik évad egyik fotózásának képét választottam. Agyaltam egy darabig, hogy az első 3 évadból is legyen-e fotó a Prue-t játszó Shannen Doherty-val, végül maradtam a Rose McGowan korszaknál, ő jóval alulértékeltebb, ahogy megfigyeltem, pedig megjegyzem, alapvetően Paige karaktere nekem nagyobb kedvenc lett az évek alakulásával, mint Prue. Minél többször nézem meg a sorozatot (kb. évente egyszer sort kerítek rá), annál jobban erősödik a Paige iránti szeretetem. És ha már 5. évad, akkor jöjjön annak a szezonnak a főcíme.