Utoljára tavaly nyáron volt kinézetváltás a blogon, szóval úgy láttam, éppen itt van az ideje. Ezúttal Fruzsi barátnőmet kértem meg, hogy alkosson valamit, és ez a csoda lett a végeredmény! Úgy gondoltam, a Broadway-imádatomnak hódoljunk kicsit, és a kedvenc Broadway-musicalemből készült a fejléc. Sőt ami azt illeti, a világ összes musicalje közül a Bonnie és Clyde a kedvencem, ezen még gondolkodnom sem kell, ha megkérdezi valaki, melyik a favoritom. Évek óta imádom a bankrabló páros történetét. Rengeteget olvastam róluk az évek alatt, sok filmet megnéztem róluk, sőt sorozat is készült a hírhedt szerelmespárról. Én, mint musicalfüggő, akkor estem végleg hanyatt, amikor megláttam, hogy van musical is róluk. És bizony, így lett nálam abszolút favorit az őket megformáló Laura Osnes és Jeremy Jordan. Azóta is ők ketten az etalon számomra, ha a Broadway kerül szóba, sőt általánosságban véve is mindent visznek! Remélem, fognak még együtt játszani, hiszen sajnos nem aratott odakint osztatlan sikert a musical. Csak 36-szor játszották a Broadway színpadán. Ezt máig nem bírom felfogni. Mindegy, szerencsére van videófelvétel, ami örökre megmarad nekünk, bármikor visszanézhetjük. Én ezt szoktam tenni. Szerintem hamarosan írok is nektek róla. Most egy majdnem 8 perces összevágást hoztam nektek. Közel sem csendül fel benne minden dal, de párat összeválogattak nekünk és részleteket meghallgathatunk. Mondom én, egy csoda! Mindenképp nézzétek meg!

Láthatjátok, hogy bal oldalon cseréltem az animációkat. Fentről lefelé haladva nagyon röviden írok róluk. Legfelül persze a Bonnie és Clyde-ból láthattok egy gifet, rögtön alatta (a kicsit átfogalmazott bemutatkozó szöveg után) ott van az Anasztázia musicalből egy animáció, ami jelen pillanatban a második kedvenc Broadway-darabom, jelenleg is játsszák New Yorkban. Utána a Szerelem zálogba című telenovellából láthattok egy gifet a főszereplő párosról, akiket a való életben is egy párt alkotó Angelique Boyer és Sebastián Rulli formáltak meg. A sorozat 2013 őszén kezdődött el Mexikóban, 2014 nyaráig tartott. Hozzánk 2014 tavaszán jutott el. Mind a mai napig az egyik legjobb mexikói telenovellának tartom. Amolyan szívem csücske kategória. A One Tree Hill (Tuti gimi) számomra a number one sorozat, szóval nem volt kérdés, hogy ezúttal az is kikerül bal oldalra animáció formájában. Tök durva, hogy most lesz 6 éve, hogy véget ért. A The Vampire Diaries (Vámpírnaplók) már egy éve finálézott, én pedig nem bírtam ki, hogy a nagy testvéri összeborulást a legvégéről ne tegyem ki. A Neveletlen hercegnő mindkét részét csodaként könyvelem el, ám Mia és Nicholas mindent visznek, szóval a második filmből pakoltam ki a chat fölé a kedvenc jelenetemből egy gifet. Legalul pedig az Információ résznél a The Gifted sorozatból tettem ki egy mozgóképet, ami az egyik kedvencem lett már a pilot részt követően. Úgy örülök, hogy lesz második szezon is belőle! Na, de eleget fecsegtem, majd érkezem bejegyzéssel is! :)

Októberben hoztam legutóbb bejegyzést ehhez az "élő videós" cikksorozathoz, szóval úgy láttam, eljött az ideje. Ezúttal egy mexikói banda, az RBD kerül górcső alá, sőt a legnagyobb kedvenc felvételeimet osztom meg veletek. Egyébként 2004-ben alakultak meg és 2009-ben oszlottak fel, de addig is hatalmas nemzetközi hírnévre tettek szert közösen, és szerencsére azóta mind a hatan szép karriert futottak be, ki nagyobb, ki kisebb ívűt. Nekem több mint egy évtizede a kedvenceim közt vannak, azóta is figyelemmel követem Anahí, Dulce María, Maite Perroni, Alfonso 'Poncho' Herrera, Christian Chávez és Christopher Uckermann életét. Imádom mindegyiküket, még rajongói lapom is volt róluk, amit tavaly decemberben zártam be 2 és fél év elteltével. Nagyon hiányzik - bár nem fogom ismét kinyitni :( -, úgy éreztem, kompenzálni szeretném ezt, ezért is döntöttem el, hogy írok most róluk, hogy jobban érezzem magam. <3 Közel sem az összes favorit videómat teszem ki a bandáról, de gondoltam, párat elhozok nektek. Vannak kedvenc koncertjeim, azokról persze több videót is ki fogok emelni. Érdemes csekkolgatni őket, mert zseniálisak! Bocsi, kicsit sok lett, de legalább van mit nézni, hogy megismerjétek őket! :D

Dame (Walmart Soundcheck 2007)

Elsőnek ezt a kis 2007-es fellépést választottam, amikor épp Amerikában volt turnéjuk. Nem egy nagy koncertet dobok be most ide, hanem csak egy kisebb fellépést, ahol pár dalt adtak elő. Gondoltam, ez megfelel "bemelegítés" gyanánt. :D Szerintem nagyon fülbemászó ez a szám, szeretem a szövegét is, mert olyan kis vidám. Ráadásul mind a hatan szólóznak is benne. Kezdve Dulce barbie-hangjával, aztán jön Christian lelkeket simogató hangszínével, majd pedig Maite is szólósorozik, ezután Anahí a karcos, erős csodahangjával varázsol el mindenkit, jön Poncho, később pedig Christopherrel is rappel egyet. Nem minden dalukban énekelnek külön is mindannyian, így külön boldogság nekem, hogy itt hallhatom mindegyiküket. És most mondjátok azt, hogy nem marad meg a fejetekben a dallam, miután megnéztétek a videót... :D

Ser O Parecer (Live in Brasília 2008)

Térjünk át a 2008-as brazil szabadtéri koncertjükre. Elképesztően imádom az egésznek a hangulatát, nem is véletlen ám, hogy nem ez az egyetlen részlet belőle ebben a posztban. Ez már egyébként nem sokkal az előtt volt, hogy bejelentették a feloszlásukat, hiszen 2008 áprilisában volt ez a bizonyos koncert, augusztusban pedig már érkezett is a közlemény. Majdnem egy millió néző élvezhette ezt a frenetikus koncertet! Azért ez sem semmi! A Ser O Parecer egyébként az egyik kedvenc számom, kb. első hallásra beleszerettem anno. Ennek már több mint 10 éve. Igen, rohadt régóta vagyok a rajongójuk. Ez a videó (is) különleges helyen van a szívemben, mert nemcsak a hangulatát imádom, hanem elképesztően édesek mind a rajongóikkal, szinte megállás nélkül "kommunikálnak" velük, amit hatalmas öröm nézni. Töredelmesen bevallom, hogy néha sikerül is megkönnyeznem, mert valóban óriási szeretethullám árad ebből a videóból. Nem biztos, hogy most nekiállok külön dicsérgetni őket, pedig megérdemelnék, de azt hadd emeljem ki, hogy az átkötés a kedvencem, amikor Dulce és Anahí énekelnek felváltva. Kicsit katartikus csak, tényleg...nem nagyon, épp csak egy csöppet. <3 :D

Celestial (Hecho en Espana 2007)

Úgy gondoltam, a 2007-es spanyol koncertjük se maradjon ki a sorból. Hogy dalismétlés ne legyen (erre azért figyeltem a bejegyzésben!), így hosszas gondolkodás után a Celestial-t választottam. Csak mert egyébként másikat szerettem volna először, de aztán rájöttem, hogy azt másik fellépésről teszem ki inkább, és akkor rögtön beugrott ez a dal, ami szintén nagy favoritom. Mondjuk megjegyezném, a legtöbb RBD-szám kedvenc nekem, azonban ne higgyétek, hogy elfogult vagyok, ugyanis van 3-4 daluk, amit nem igazán szeretek. De ez most nem is tartozik ide. A Celestial szövege nagyon inspiráló. Odáig vagyok az olyan dalokért, amiknek van üzenete. Nos, ez közéjük tartozik. Ennek tetejében még a dallamvilága is közel áll hozzám, na meg bejön a képbe az, amit a Dame esetében már kifejtettem: szólósorok tarkítják, vagy legalábbis duó felállásban sokat énekelnek.

Fuera (Live In Rio 2006)

Azoknak, akik látogatták az RBD & Teen Angels oldalamat, amíg nyitva volt, egyáltalán nem titok, hogy a 2006-os Live In Rio nekem az abszolút kedvenc koncertem a bandától. Ezt észre is fogjátok venni, hiszen a 12 videóból négyet onnan választottam. De szerintem amint megnézitek őket, meg fogjátok érteni, miért. Annyira energikus az egész, plusz ugyebár emberből vannak, ezért hangilag olykor hajlamosak elcsúszni picit, azonban NEM ezen a koncerten! Már milliószor végignéztem, és nem viccelek, kristálytisztán jött ki nekik minden egyes hang, sőt olyanokat belecifráztak a dalokba, amiket máshol nemigen szoktak. Szerintem túlpörögtek kicsit ők is, ezáltal még több energiát szívtak magukba, na meg azért a közönség is odatette magát, amiből még többet tudtak meríteni az előadók. 2:20-hoz tekerjétek a videót, Poncho ott fejezi be a beszédet, aztán indul a Fuera. Már az első pillanatban kiráz engem a hideg, ahogy a zenekar elkezd játszani, aztán pláne végem van, amikor Anahí érces hangja felcsendül. Te jó ég! Igazából nem nagyon tudok mit hozzáfűzni, annyira egyben van az egész. Libabőr jellemez engem elejétől a végéig, a gitárszóló is csúcs (igen, azért azt kiemelném, hogy bár nem említem meg folyton, de a zenekar mindig eszméletlen!!!), a csajok meg nagyon a topon vannak! Bizony, ez inkább csajos dal, hiszen hárman nyomják a verséket, a srácok csak a refrénben vokáloznak nekik. De isteniek mindannyian!

Sólo Quédate En Silencio (Tour Del Adiós 2008)

A Live In Rio mellett a búcsúkoncertjüket imádom a legjobban. Na jó, ez "csak" második helyen áll nálam, mert képtelenség felülmúlni a másikat, de basszus, ez mégiscsak a feloszlásuk miatti utolsó turnén lett felvéve, ergo extra különleges! Itt azért nem mindig voltak perfektek hangilag, de ez a legkevesebb. Ők is full érzelgősek voltak végig az egész koncerten, bár ez nem mindig könnyáradatban nyilvánult meg. Sokszor egyszerűen csak még többet poénkodtak, mint általában, vagy jobban "rámásztak" egymásra. A lényeg, hogy valahogy még több érzelmet vittek bele a koncertbe, nem meglepő módon, persze. Az egyértelmű volt számomra, amikor elkezdtem összeszedni a videókat a bejegyzéshez, hogy ezt a dalt a búcsúkoncertről teszem be. Valahogy adta magát a dolog. Még úgy is, hogy a bridge résznél Dulce egy kicsit elcsúszott az elején. De mint már jeleztem is, nekem amúgy is (ezen a koncerten meg pláne) a hamis hangok elenyészőek, hiszen az a fő, hogy az előadók élőben nyomják el a dalaikat. Jó, a fülsértő, minden második hangot hamisan kiéneklő egyének idegesítenek, de az RBD esetében szó sincs erről. Náluk az apróbb hibák voltak jellemzőek, mint ahogy itt megemlítettem most nektek Dulcét az átvezetésben. Különben meg elég ránézni, és szerintem mind látjátok, hogy mindegyikük szeme kicsit szomorúan csillog a búcsú miatt, de talán Dulce van leginkább padlón, csak igyekszik tartani magát a dal közben. Maite és Poncho, illetve Dulce és Christian apró kis pillanatai mindig szíven ütnek, Anahí pedig irtó aranyos azzal a "varázspálcával", főleg, amikor Poncho-ra koppint vele. :D Azoknak pedig, akik Christopher-t kutatnák a szemükkel, jelzem, hogy a dobnál ült a szám közben! <3

Kivételesen sikerült pont egy hétfői napon kapcsolnom, és bár eredetileg más bejegyzést terveztem mára, de ha már egyszer eljutott a tudatomig, hogy hét eleje van, változtattam a terveken, és folytatom a "Hét videó a hétre" cikksorozatomat. Ismét mondhatni random kiválasztottam hét videót, amiket közzéteszek szétosztva a hét minden napjára. :)

Hétfő: Sam Palladio & Clare Bowen - Beauty and The Beast

Eldöntöttem, hogy most nem fogok regényt írni ebben a posztban, így ehhez a videóhoz mindössze annyit fűznék hozzá, hogy a Nashville sorozatot Hayden Panettiere miatt kezdtem el nézni (és azóta még jobban imádom őt), de ha igazán őszinte szeretnék lenni, akkor Clare és Sam a legfőbb ok, hogy végleg beszippantott a zenés széria. Oké, le vagyok maradva vele, de akkor is "szerelem" nekem a Nashville, akárcsak ők ketten. Itt pedig az egyik legcsodásabb Disney-mesedalt éneklik éppen, szóval nem volt kérdés, hogy előbb-utóbb ki fogom pakolni valamikor ezt a videót. Hozzátenném: sok feldolgozást hallottam már, de ez a kedvencem! <3 Tündériek ráadásul!

Kedd: Maite Perroni, Carolina Gaitan & Bully - Así soy akusztikus

Bár A legnagyobb showman filmet még mindig nem sikerült megnéznem, de most is muszáj volt egy a témához kapcsolódó felvételt beválasztani a listába, ugyanis a dalokat már elképesztően sokszor meghallgattam, és bizony nem is lehet megunni őket. Maite Perroni énekelte fel spanyolul a This Is Me dalt, most pedig egy akusztikus verziót hoztam el, amibe becsatlakozott még Carolina Gaitan és Bully is. Hármasban is csodásan szól szerintem! :) Közben pedig olykor be lettek vágva részletek a filmből. Miért érzem úgy, hogy ez a film fel fog kerülni a "Legjobb 10 film, amit valaha láttam" listámra? Igen, tervezek egy ilyet, de direkt megvárom, hogy ezt megnézzem, mert egy megérzés erre sarkall. :D

Szerda: Simon Baker és Jimmy Fallon - Mick Jagger utánzás

Jimmy Fallon azon kevesek egyike a talk show bizniszben, akit imádok. Simon Baker pedig az egyik kedvencem már azóta, hogy évekkel ezelőtt elkezdtem nézni a Mentalista sorozatot (azóta háromszor is végignéztem a szériát). Ebben a 2013-as interjúrészletben szóba kerül, hogy Simon milyen remekül tudja utánozni Mick Jagger-t. Rákérdez Jimmy-nél, hogy ő honnan tud erről, mire közli a komikus, hogy Naomi Watts-tól, akivel készült Simonnak közös filmje, emellett amúgy jó barátok is már több mint 20 éve. Mondjuk itt a színész poénból beközli, hogy ezért ki fogja nyírni Naomi-t. Kicsit mesél arról, hogy korábban sokszor csinálta, de már egy ideje nem, viszont Jimmy kihívja egy "párbajra", amit aztán láthatunk is mindannyian. :D Zseniális, mindig megmosolyogtat ez a videó!

Csütörtök: Demi Lovato - Tell Me You Love Me (Ellen 2018)

Nem titkolom, nekem Demi az egyik legnagyobb kedvencem. Most lesz 10 éve, hogy láttam őt a Rocktáborban, és egy csapásra bekerült a képzeletbeli listámon a legjobbak közé. Azóta töretlenül imádom, lényegében vele nőttem fel, szerintem a karrierje és az élete - azon részének, amit a külvilág is láthat - 98%-ával tökéletesen képben vagyok, mert figyelemmel követem, mi történik vele, és nem mondom, hogy tökéletes, mert nem vagyok elvakult rajongó (senkivel szemben!), de elképesztően sok erőt ad nekem már a puszta létezésével, és ez nem kis dolog. Az új albumát csak úgy falom, és a TMYLM az aktuális kedvencem, képtelen vagyok abbahagyni a hallgatását, az élő fellépéseket látva pedig folyton kiráz a hideg, olyan elképesztő! Most a januári Ellen Show fellépést teszem ki, mert amikor először csekkoltam, percekig tátva maradt a szám. Imádom a dal dinamikáját, az erőt benne, az egész hangulatát, az üzenetét...és basszus, a vokál!!! Demi vokálszólója is, természetesen, hiszen nem tudok betelni a hangjával, de itt a háttérénekesekre is gondolok. Mindig odáig vagyok tőlük ebben a dalban. És imádom, hogy ilyen változatos a "felhozatal". Például ugye mindenki látja azt az idősebb férfit középen és hogy különböző rasszokhoz tartoznak mind? <3

Péntek: SDCC 2016 - Arrow gárda énekel

Nekem a minden nyáron megrendezésre kerülő San Diego Comic Con kb. olyan, mint a mennyország, hiszen rengeteg kedvenc sorozatom sztárjai szoktam meghívást kapni. Oké, bár én személyesen (még) egyszer sem voltam, de mindig rengeteg videó elő szokott kerülni. A panelbeszélgetések általában nálam mindent visznek, ez sem volt másképp 2016-ban az Arrow kapcsán. Ugyanis az egyik rajongó hivatkozott egy korábbi rajongói találkozóra, amikor Stephen Amell és John Barrowman énekeltek a Jégvarázsból, majd pedig feltette a kérdést, hogy a sorozatban lesz-e valaha rá példa, hogy megmutatja énekesi kvalitását. Ezután gyorsan megbeszéli John-nal, hogy a You'll Be Back-et nyomják el a Hamilton musicalből (látjátok, végül is a Broadway mániám valamennyire visszaköszön a posztban, még ha most nem is válogattam be egy Broadway-videót sem konkrétan :P), aztán dalra fakad, végül kb. mindenki becsatlakozik a csapatból, és basszus...rohadt jó hangjuk van (John-nak pláne, hiszen Broadway-képzett, még látszik is, ő mennyire élvezi :D), elképesztően jó hangulatot teremtettek. De azért Stephen a végén válaszolva a korábban feltett kérdésre, benyögi, hogy soha, de soha nem lesz musicalrész az Arrow-ban. Mondjuk John azért szeretne musicalt a CW-csatornán (ezt támogatnám *-*). A végén még felköszöntik az aznap szülinapos Emily Bett Rickards-ot.

Szombat: Muse - Supermassive Black Hole (T In The Park 2010)

Bár ezt nem hangoztatom sűrűn - nem is értem, miért -, de rohadt régóta imádom a Muse rockzenekart. Az abszolút legjobbak között vannak, ez tény! A Supermassive Black Hole-t hallottam tőlük először kb. 10 éve. Ez a 2010-es Skóciában lévő koncertjük szerintem nálam number one. Imádom az egész hangulatát, ráadásul ezerrel jön a libabőr, amikor a kis bevezetőjük után felcsendül az ismert dallam, a közönség pedig őrjöngeni kezd. Te jó ég, elképesztően jó!!! Imádom ezt a három embert, és amit képesek művelni a hangszereikkel, na meg a hangjukkal. Szerintem mindháromba kvázi szerelmes vagyok (egészséges keretek között, persze XD), bár azért azt beismerem, Dominic a szívem csücske. Ha megkérdezik, ki a kedvenc dobosom, szerintem ő jut eszembe először. :D <3

Vasárnap: The Voice UK 2018 - Mentorok közös fellépése

Januárban elkezdődött a brit Voice hetedik szezonja, amit meg is nyitott a négy fantasztikus mentor Michael Bublé egyik csodás dalával. Jennifer Hudson, Sir Tom Jones, Olly Murs és will.i.am fantasztikusan prezentálták a számot. Elképesztő, hogy négy különböző hangú és más-más zenés műfajt képviselő előadó ennyire mennyei legyen együtt! <3 Mindannyian fantasztikusak, és azt is jó látni, mennyire elismerik egymást! :)

Több mint egy hónap elteltével úgy gondoltam, jöhet egy újabb Broadway-poszt. Ezúttal rohadt nehéz toplistás feladat elé állítottam magam. A rengeteg csodatehetség közül választottam ki 10 úriembert, akik az abszolút kedvenceim hangilag, és bizony, nem csupán "odavetem" őket nektek, hanem fejfájásig taszítva magam alaposan átgondoltam és mindössze fél napomba telt, de összeállítottam egy sorrendet. Ez már csak azért sem volt könnyű, mert már a 10 embert összeszedni sem volt gyalog galopp, mivel ugyebár nem kevés fantasztikus hanggal megáldott Broadway-pasi szaladgál odakint. Hát még a fránya sorrend kitalálása...jesszus. Mindegy, azt hiszem, sikeresen vettem az akadályt. Még annyit hozzátennék, hogy először kedvenc színész sorrendet akartam hozni, de végül úgy gondoltam, megállapodom a "hang" kategóriánál, mert sajnos nem láttam mindegyiküket előadásban, hangról könnyebben ítélek. Videót is mellékelek mindegyikükről, érdemes megnézni őket! <3 A hölgykoszorú is hamarosan érkezik!

10. Richard Fleeshman

Amikor elkezdtem átgondolni, kik fognak felkerülni erre a listára, minden erőmmel azon voltam, hogy Richardot feltuszkoljam rá. Imádom őt, nem is kicsit, már azóta, hogy láttam a Ghostban. Először a West End-előadásban játszotta el Sam-et, aztán felajánlották neki a Broadway-változatban is a főszerepet, amire természetesen ugrott! <3 Nagy szerencsére, ugyanis ő nekem az abszolút kedvencem ebben a szerepben. Többen is eljátszották már, de ő határozottan az etalon. Egyedül a magyar verzióból Kerényi Miklós Máté szállhatna versenybe vele, de egyébként senki más. Azt tudom, hogy a Reign sorozatban is feltűnt tavaly, de még nem tartok ott. Majd biztos visítok egyet örömömben, ha meglátom. :D A debütáló albumát 2007-ben adta ki, szóval illene már megdobnia minket egy újabb zenékkel átitatott koronggal. Egy olyan videót hoztam most róla, ami az egyik kedvencem. Még a gitártudását is megmutatja a páratlan hangja mellett. A Solana musicalből adott elő egy dalt néhány éve, amikor a produkció beindult...volna, aztán mégsem. Jó pár dal előkerült belőle híres művészek előadásában 2013-ban, és most végre úgy fest a dolog, be is mutatják. Talán már idén. Viszont nem Richard játszik majd benne, hanem Derek Klena. Csak érdekességként említem ezt meg, na meg mert majd Derek is szerepel a listámon. ;) Most viszont íme Richard fantasztikus produkciója. Gyönyörű ez a dal szerintem, mindig meghat, amikor meghallgatom. Ráadásul Richard hangjában egyszerre van jelen a lágyság és a mérhetetlen erő, ami itt is jól hallható. Részben ezért szerettem meg, amikor láttam a Ghost musicalben. A videó végén egy interjúrészlet is látható vele. Azonnal kiderül, milyen jó humora van, és kicsit többet megtudhatunk arról, hogyan is kezdődött el a karrierje. <3 És bizony, Elton John maga hívta meg turnézni Richardot, amikor hallotta az albumát. Azért ez nem kis dolog, emberek!

9. Hunter Parrish

Drága Hunter! Imádom ezt az embert, és már jó ideje. 2008-ban a Tavaszébredés musicalben játszotta el Melchior-t, és mivel Lea Michele meg Jonathan Groff nekem abban lettek kedvencek (nem a Glee-ben!), figyelemmel követtem a darab további alakulását is a távozásuk után, így természetesen tudom, hogy Hunter is emlékezetes alakítást nyújtott benne. A sorozatfüggésem miatt láttam már vendégszerepekben is, legutóbb a Quantico sorozatban játszott, megjegyezném, remélem, még visszatér, mert imádtam benne! <3 És akkor a Broadwayre visszakanyarodva. 2011-ben eljátszotta a Godspell musical főszerepét, én pedig az albumfelvételről hoztam el egy részletet, amikor a Save The People című dalt énekelte fel a stúdióban a csapattal. Akármikor nézem meg, jön a libabőr, mert eszméletlenül jó! Én támogatnám, ha visszatérne a Broadwayre. A videó elején a zeneszerző és dalszövegíró, Stephen Schwartz instruálja a tehetséges művészeket, aztán meg az interjúban kicsit összeveti az eredeti előadást ezzel az új verzióval, és elmondja, hogy szerinte akár ismerték az emberek az eredeti musicalt, akár nem, élvezni fogják ezt az újat. Hát igen...ez már a dalrészletből jól látszik. Hunter hangja már évekkel ezelőtt elvarázsolt, szóval baromira imádom, hogy hallhatom őt a Godspell CD-n. Kár, hogy a teljes előadásra nem sikerült rábukkannom...még.

8. Daniel Quadrino

Róla már több posztomban is írtam...jaj, ilyenkor mindig eszembe jut, hogy állandóan ígérgetem a külön Daniel-bejegyzést, már kb. fél éve, aztán még nem sikerült eljutnom a megírásig. Sebaj, előbb-utóbb meglesz, és végül is addig sem kell nélkülözni, mert néhány havonta úgyis mindig írni fogok róla. :P <3 Viccet félretéve ha olvastátok azt a három bejegyzést, amiben már elemezgettem, akkor pontosan tudjátok, mennyire imádom. Csak dicsérni tudom, pedig konkrét előadásban még nem láttam őt. Részletet láttam a Trouble-ből, majd arról is írni fogok, csak sajnos nincs fent a teljes előadás, pedig ott főszerepet játszott. Igaz, "csak" egy fesztiválon adták elő, végül a Broadwayig nem jutott el. (Majd a róla írandó külön posztomban benne lesz!) Szóval őt inkább fellépések által ismerem, ugyanis szerencsére rengetegszer fakad dalra, főleg az 54 Below étteremben, ahol különálló estjei is voltak már. Most az egyik saját "koncertjéről" hoztam egy felvételt még 2015-ből, mégpedig egy Beatles dalt. Rólam tudni kell, hogy rohadt szigorú vagyok a Beatles-feldolgozások terén, de ez rendesen ott van a szeren! Mily meglepő, hogy Daniel egy csoda. Ja, mégsem. Most dobálózzak a korábbi bejegyzéseimben pufogtatott jelzőkkel? Mert akkor íme: angyalhangú, őstehetség, a lazaság és alázat a lényébe van kódolva, ami csodás kombináció szerintem. És igen, azok az áldott riffek, amiket előszeretettel használ. Istenem, imádom! A zenészek is mesések egyébként, Benjamin Rauhala a zongoránál pedig valahogy sikeresen elvonhatta Dan figyelmét, ugyanis van egy pont a dalban a vége felé az egyik versénél, ahol kicsit lemaradt a drága! :D Jaj, nem tudok betelni vele, komolyan. Egész nap tudnám hallgatni a hangját.

7. Corey Cott

Legszívesebben megrugdosnám magam, amiért csak hetedik helyre tudtam felnyomni őt, holott már a legelső hangtól lemegyek hídba, amit a hangszálai produkálnak, sőt ha nem csupán hangot néznék most, hanem még a színészi játékot is górcső alá venném, akkor tuti dobogós lenne, de muszáj volt döntenem...és ettől most könnyezem. Első körben ugyebár attól, hogy "csak" hetedik, másodszor pedig a videót látva szakad fel a gát a könnycsatornámnál. Corey-val igazság szerint nem nagyon foglalkoztam bejegyzésekben, sőt eddig szerintem csak egy duettvideót osztottam meg róla Laura Osnesszel, illetve a karácsonyi bejegyzésemben foglalkoztam vele kicsit, ott is egy Laura-duettet tettem ki. Szóval szerintem éppen itt van az ideje, hogy többször is posztoljak erről a hihetetlen tehetségről! Nálam Jeremy Jordan mind hangilag, mind színészileg az etalon (na, máris lelepleztem, ki áll az első helyen...), és tőlem baromi nagy szó, hogy azt mondom az egyik váltójára, hogy megüti a mércét! Ugyanis eddig bármikor bárki bármiben vett át egy szerepet Jeremytől, hiába volt jó az illető, nem érte el a szintet, amit Jeremy maga mögött hagyott. Ám a Newsies musicalben Corey-nak sikerült, én meg csak lestem tátott szájjal, mert emlékszem, először nem fűztem nagy reményeket irányába, amikor megtudtam, ő jön a drágaságom helyére az előadásban. Aztán megjelent a színpadon, és már a jelenlétével elérte, hogy felfigyeljek rá. Ez már gyanús volt, gondoltam is, hogy basszus, lehet, hogy új kedvenc kerül fel a listámra? Aztán elkezdett énekelni, én meg ott helyben meghaltam, leborultam elé és sírni kezdtem (na jó, talán nem egészen ebben a sorrendben), és percekbe telt, míg felocsúdtam. Oké, Jeremy nekem az örök Jack, de mindössze egy hajszállal ácsorog csak mögötte Corey! Azóta őt a Gigi és a Bandstand musicalekben is láttam, és bizony nőtt is az imádatom irányába! Lényegében ő azon kevesek egyike a Broadway-világban, akit minden eddigi szerepében megnéztem. Egy tavalyi videót választottam róla, amikor egy jótékonysági koncerten elénekelte a Newsies-ból a nagy szólóját. Hát nálam eleve szem nem marad szárazon ennél a dalnál, szóval nem is lepődtem meg, amikor megnéztem a videót, hogy kis túlzással élve üvöltve sírtam, mint egy baba. Hidegrázósan tökéletes, ahogy azt tőle megszokhattuk. És igen, a humora...jaj, de imádom. Amikor feljön a színpadra, a nézők visítanak, ő meg megjegyzi, hogy "Még csak le sem vettem a felsőmet." :D Aztán jön a dal, vele pedig a varázslat. Áldott jó MűvészEmber! <3 Látjátok a könnyeit? Egy "szimpla" kis fellépésen is teljesen átérzi a dalt, kirakja a lelkét a közönségnek. Még így számítógépen keresztül is mellbevágó, szerintem ha ott lehettem volna, én már nem élnék a tehetsége utóhatása miatt. És a végén az a cuki kis integetés...hát megeszem! Örökké Corey fan leszek, ha ez eddig nem lett volna teljesen világos! :D <3

6. Aaron Tveit

Kínos, de már nem is emlékszem, miben láttam Aaron-t először. Évekkel ezelőtt volt, ha tippelnem kéne, akkor a Wicked musicalben. Már csak az előadás iránti mániámból kifolyólag is erre teszem a voksomat, mert az a darab sok kedvencet adott nekem, tekintve, hogy kb. az összes szereplőváltást végigkísértem. Aaron határozottan az egyik kedvenc Fiyero-m. A Catch Me If You Can-ben láttam még, illetve a Rent musical 2010-es változatában, amit a Hollywood Bowl-ban adtak elő. Plusz ki ne felejtsem a 2016-os Grease Live-ot, amiben ő volt Danny. Elképesztően jó volt (úgy az egész). Szégyellem, de a Nyomorultak filmet még mindig nem sikerült megnéznem, pedig abban is szerepel. Lassan beiktatom végre! :D Rajongásig imádom, ha ez eddig nem esett volna le. Olyannyira, hogy a 8000 sorozat mellé, amit eleve nézek, be fogom súvasztani a Graceland-et is, csak azért, mert Aaron benne van. Igen, megszállottságra hivatkozom. A videóra rátérve, amit választottam: a Rentből adta elő a karaktere szólódalát, ez az egyik favoritom tőle. A felvétel egyébként 2016-os, szóval ekkor már jó ideje nem hallhattuk tőle ezt a megindító dalt. Istenkém, lehet ennél is tökéletesebb? Csak mert nem hiszem. Eredeti hangszerelésben pörgősebb a szám, és bizony úgy is nagyot tud ütni, de valahogy akusztikusan nekem erősebb és még mélyebb az egész. Szóval így fog meg igazán! Elképesztő ez a dal, pláne Aaron előadásában.

Úgy gondoltam, elindítok egy újabb cikksorozatot így az újév alkalmából. Előre jelzem, nem hiszem, hogy minden héten tudok jelentkezni ezzel, de igyekezni fogok sűrűn jönni, hiszen amikor csak időben kapcsolok vagy lesz kedvem, összeszedek hét videót nektek az adott hétre. Lényegében ilyenkor akármilyen videót, akármelyik évből tehetek ki, csakis rajtam áll, épp mit találok, ami megtetszik, vagy épp mit látva kap el a nosztalgia heve. Remélem, közben ti is tudtok szemezgetni és találtok olyat, ami feldobja a napotokat például. :D Ha már itt tartunk, a videókat random fogom elosztani a hét minden napjára, csak hogy kvázi "passzoljon" a cikksorozat lényegéhez. (Tudom, hogy szombat van. XD)

Hétfő: Meghann Fahy - Say The Word

Próbálok visszagondolni, milyen videókat láttam a héten - akár ezredjére is -, és bár nem tudom, ezt melyik nap csekkoltam, de azért is teszem hétfőre, mert úgy gondoltam, Broadway témájú felvétellel nyitok, ha már egyszer pontosan tudjátok, mennyire imádom a musicaleket, és a Broadway-n játszó művészeket. Bár Meghann jelenleg sorozatban játszik (The Bold Type), de ettől még a hangképzése önmagáért beszél. Egyértelmű, hogy a legjobbak közt van. Mondjuk ezt a csodadalt én Laura Osnes előadásában szeretem a legjobban, de Meghann is fantasztikus, sűrűn hallgatom meg tőle is! Imádom ezt az "ártatlanságot", ami éneklés közben árad belőle. Pont ez kell ehhez a dalhoz.

Kedd: Hazudj, ha tudsz főcím

A sorozat, amit baromira érdemes volt elkezdenem évekkel ezelőtt. Mondjuk most már kb. 4 éve leálltam a nézésével, pedig az utolsó szezon volt már csak vissza. Nem mintha olyan hosszú lenne a sorozat, 40-valahány epizódot élt meg. Majd valamikor mindenképp lenyomom, és erre pont a napokban gondoltam. Meg is néztem gyorsan ezt a kreatív, zseniális főcímet, ami miatt mindig libabőrös vagyok, tök mindegy, hányszor nézem meg. Mondjuk most már hónapok óta nem csekkoltam le, szóval a hidegrázás ezúttal még durvábban beütött miatta! :D Egyébként ha nem ismeritek, nagyon merem ajánlani, briliáns a széria!

Szerda: Mary Poppins tribute

A videó, amit sosem unok meg, és amin először padlóra kerülök, ahonnan nehéz felmosni, utána pedig szépen beszöknek a könnyek a szemembe. Mindig. Derek Hough és a pazar tánckar adták elő a Mary Poppinsból a népszerű Step In Time dal rövidebb verzióját, kicsit felturbózva. Úristen, ezek a táncmozdulatok mindig kiütnek. A (jó) sztepp amúgy is a gyengém. Onnantól kezdve pedig, hogy Dick Van Dyke belép a színpadra, potyognak a könnyeim. Ő ugyanis az 1964-es eredeti Mary Poppins film Bert-je. Itt kb. 90 éves volt...te jó isten! Azért a közönség őrjöngése is önmagáért beszél!

Csütörtök: Beverly Hills 90210 összes évad főcím

A világ egyik legjobb sorozata, ezt pillanatnyi elgondolkodás nélkül ki merem jelenteni bármikor! Igazából azon kívül nem sokat tudok hozzáfűzni, hogy ezt a majdnem negyedórás összevágott felvételt megállás nélkül tudnám bámulni, annyira imádom. Tényleg megunhatatlan a főcím is, és nem vicc, néha még a hideg is kiráz közben...csakis jó értelemben, persze. Még mindig a szinkronos részeket várom türelemmel, hogy lenyomhassam végre végig mind a tíz szezont! Tökéletes, nem tudok és nem is akarok belekötni! <3

Péntek: Bon Jovi - You Give Love A Bad Name (MSG 2008)

Jon Bon Jovi és a zenekara minden kétséget kizáróan a rock mesterei! Gyerekkorom óta imádom az együttest, ez a 2008-as Madison Square Gardenben lévő koncertjük pedig a kedvenceim közt van. Ez a szám már abban a percben tetőtől talpig libabőrt okoz, hogy az első hangot kiénekli Jon! A közönség pedig szerencsére elképesztő volt, ez mindenképp a jó koncert velejárója! <3 Sosem fogom megunni!

Szombat: Tökéletes hang jelenet

Nem nagy rejtély, miért ezt választottam mára. A film harmadik részét már játsszák a mozikban (én a másodikat sem láttam, basszus...), és ami azt illeti, az elsőt is már jó pár éve. Szóval szerintem nekiállok az első kettőt megnézni, aztán valamikor beiktatom a legújabb filmet is. Imádom a zenés-táncos filmeket, ennek ráadásul Glee-idéző hangulata is van. A dalolászás mellett van benne jócskán humor és romantika is. Rémlik is, hogy nagyon szerettem az első részt. Ezért is választottam a nagy fellépésüket a film végén. Már halványak az emlékeim, szóval várom, hogy felidézzem őket egy újranézéssel! :D

Vasárnap: Keala Settle - This Is Me (A legnagyobb showman próba)

Már hosszú ideje The Greatest Showman lázban égek, először is a tökéletes szereplőgárda miatt, aztán pluszban ott a lenyűgöző zene, amit hallva katarzist éltem meg, hát még mi lesz velem, ha végre láthatom a filmet. Moziba nem hiszem, hogy eljutok rá, szóval még kb. 2 hónapot várhatok a DVD megjelenésre, amikor normális minőségben felkerül, de igyekszem addig életben maradni a dalok újra és újra meghallgatásával, na meg a felkerülő jelenetekkel. Például itt ez a videó még a próbáról, amikor a film egyik szereplője elnyomta a nagy szólódalát a csodás kórussal. Úristen, hát szem nem marad szárazon. Az enyém legalábbis eddig mindig könnyeket engedett útjára, amikor csak megnéztem. Említettem már a katarzis kifejezést? Csak mert ez jellemzi a legjobban...és nem csupán ezt a felvételt, hanem konkrétan az egész filmet! <3 Sírok...imádom...kedvenc!