Már november óta nem írtam ehhez a rovathoz. Nos...ez a február 16-i fellépés meghozta a kedvemet és legfőképp az ihletet, hogy folytassam a cikksorozatot. Már voltam egy-két MusicalPlusz rendezvényen, és szerintem ezekben a fellépésekben sosem lehet csalódni. Mindig színvonalas, minden meghívott művész énekel egymással is duettet - tényleg senki nem marad ki a sorból -, a hangulat egyszerűen mesés, szóval nem is nagyon tudok negatív véleményt formálni. Ha akarnék, sem menne. Akkor tessék, összeszedtem jó néhány videót a lassan három hónapja lezajlott eseményről...a teljesség igénye nélkül! Lássunk is hozzá!

Szívből szeretni

Dalsorrendet sajnos nem tudok a fellépésről, pedig nem lenne rossz, viszont több mint valószínű, hogy ez volt a zárószám. A végén Egyházi Géza művész úr meg is említi, hogy 21 szerelmes dal csendült fel tőlük a délután folyamán. Szóval tuti ez a Rómeó és Júlia musicalből ismert, eredetileg duett volt a vége a koncertnek. Ekkor a jelek szerint már Kocsis Dénes nem volt jelen, csak a többi fellépő művész maradt. Ennek okát nem tudom, mindenesetre szerintem ha ott lett volna, tuti elénekli velük ezt a számot. A videóra rátérve: annyira imádom Géza humorát.

Nem fogják kitalálni, hogy mit énekelünk Önöknek.

Ricsi kb. azt sem tudta, hol van. Ez is annyira megmosolyogtat. Mintha nem ezer wattos vigyorral nézném eleve a videót, még ő is rétesz egy lapáttal azzal, hogy félve lép be a közös részeknél, és még Zsuzsi jelez neki a tekintetével, hogy "ez az, igen, jól csinálod, énekelj tovább". :D Basszus, bárcsak jobban hallanám a beszédet, hiszen Géza a vége felé is mond valamit a nézőknek, amin Detti is jót derül a sor szélén. Richárdunk már megint nem tudja, hogy ez az a rész, amikor Rómeónak bele kell szólóznia a refrénbe, de Zsuzsi újra érzékelteti, hogy folytassa nyugodtan. :D Annyira aranyos, ahogy konkrétan megilletődve ácsorog mellettük, és az van az arcára írva, mintha soronként jutna eszébe a szöveg, és még úgysem lenne biztos a dolgában. Imádom! Mindegyiküket! Igen, a valószínűsíthetően fináléval kezdtem meg a sort, mert mindenképp közös nótával akartam. Csak Dénes hiányzott innen... :( <3

Ó, te jó ég! A toplistáim közti etalon következik. Mármint nincs annál jobb, mint egy sorozatfüggőnek az általa nézett és jó esetben szeretett szériák musicaldalait sorba rendezni. Nem véletlenül örülök, hogy 2 évvel ezelőtt nekiálltam ezeknek a posztoknak. Oké, egyelőre ez lesz a harmadik ilyen bejegyzés, és nem is értem, mire vártam annyit, főleg mivel alapvetően nem sok ilyen poszt lesz, legalábbis tengernyire nem kell számítani. Eddig a Buffy és a Grey's Anatomy musicalrészeiről hoztam toplistás kritikát, most pedig érkezzen végre a The Flash, vagyis A Villám. Jelenleg a szuperhősös sorozat ötödik szezonjának felénél járok, és jó lenne időben behozni, mert másfél hónap múlva indul a hatodik évad. Elárulom, régen jobban szerettem a sorozatot, sőt kezdetben ezt szerettem a legjobban a DC-univerzum aktuális szériái közt (amúgy a Smallville verhetetlen!!!). Aztán a negyedik évad körül végleg elromlott minden. Persze nézem a szériát, de elkezdtem csalódni benne. Régen Barry Allen karaktere majdnem az abszolút kedvencem volt az összes létező sorozatbeli férfi karakter közt. Mostanra...nos, még mindig szeretem, de jócskán hátrébb csúszott a sorban. Ám hadd ne menjek bele az okokba. Legyen elég annyi, hogy elvesztette a karakter a varázsát, ami miatt annyira imádtam anno. Ahogy a széria is. De legyen elég ennyi. Az egyik dalba úgyis valamilyen szinten belefogalmazom majd a lényeget. Egyébként ezt a részt 2017 októberében csekkoltam, szóval nem most volt, viszont végignéztem megint a részt, hogy felelevenítsem az emlékeimet. Most pedig vágjunk is bele. Tudjátok, ahogy eddig, úgy most sem elhangzási sorrendben teszem ki a videókat, hiszen akkor ez nem lenne toplista, hanem zárójelben megjegyzem, hányadik elhangzott dalról van szó pontosan. Íme!

5. Moon River (a nyitódal)

Némi hasonlóságot fel tudok állítani a The Flash és a Buffy musicalrészei között. Félreértés ne essék, a Buffy zenés epizódja továbbra is felülmúlhatatlan, hiába vagyok oda a szuperhősök dalra fakasztásáért is. Azonban van egy-két tényező, ami eszembe juttatta a Buffy-epizódot. Lesz, amire majd később térek ki. Mondjuk ami tényleg szembetűnő lehet, hogy akárcsak annál a résznél, úgy itt is a nyitány került az utolsó helyre. És most sem azért, mert esetleg nem szeretném ezt a meseszép dalt. A Moon River egy igazi klasszikus, ami még 1961-ben íródott, és Audrey Hepburn adta elő az egyik filmjében. Megjegyezném, baromira örültem, hogy most a részben, miután Kara elénekelte a színpadon ezt a számot, még utalt is a nagy színésznőre, hiszen mondta Barrynek, hogy remélte, a srác majd megmagyarázza neki, miért bújt Audrey Hepburn bőrébe az imént a színpadon. Na jó, ez most egy picit keszekusza lehet, szóval ideje belemélyednem. A musicalepizód középpontjában a The Flash és a Supergirl két főszereplője áll, vagyis Kara, akit Melissa Benoist játszik, illetve Barry, akit Grant Gustin alakít. Emellett jelen vannak a Flash főszereplői (hiszen ez az epizód hivatalosan ebben a szériában készült el), na meg páran átjöttek a Supergirlből is, de az Arrow és a Legends egy-egy színésze is tiszteletét tette. Lényegében kaptunk egy szuper kis crossover. Eddig minden évadban volt ilyen "átmenetelős" epizód egymás sorozatába, de gondolom, nem árulok el nagy titkot azzal, hogy nálam ez eddig mindent visz. Helló, elvégre egy musical-fanatikussal álltok szemben. :D Tehát a lényeg: Kara párja Mon-El, akiről az előző Supergirl részben tudta meg, hogy kilenc hónapon át hazudott neki a valódi múltjáról, Barry pedig előzőleg bontotta fel az eljegyzését Irisszal, akibe amúgy kb. gyerekkoruk óta szerelmes volt, ám csak felnőttként jöttek össze. Aztán azért kérte meg a kezét, mert úgy gondolta, csak így mentheti meg a nőt a baljós végzettől, amit előrevetítettek nekik (pontosan azt, hogy Iris meg fog halni). Ám rájött, nem ez a módja, és inkább úgy döntött, jobb, ha kicsit távolságot tartanak. Szóval mindkét szerelmi kapcsolatban egy igencsak mély szakadék keletkezett. A crossover az előző Supergirl rész végével indult el, amikor egy különleges képességű fogoly megszökött Karaék őrizete alól, és valahogy kómába juttatta a szuperhőst. Aztán jött a Flash, ami úgy indul, hogy elviszik Karát Barryék földjére (igen, más univerzumban élnek, de ez most mellékes), mert a rejtélyes idegen azt mondta, elmegy megkeresni a világ leggyorsabb emberét, aki ugyebár Barry, vagyis a Villám. Meg is jelenik végül a pasas, és Barry-t is elkábítja az erejével. Azt tudni kell, hogy Barry és Kara is imádják a musicaleket, és a szakításaik után mindketten ebbe a varázslatos zenés világba süppedtek, hátha ettől jobb kedvre derülnek. Milyen igaz! Barry anyukája mondta mindig, amikor a srác még kisgyerek volt:

Énekelve minden jobb. Amikor beszélsz, azok csak szavak. De amikor énekelsz, megnyitod a lelkedet, és megmutatod az igazi énedet.

Egyik kedvenc idézetem a részből. Valóban szépen körülírja, miért is rajongok ezer éve ezért a műfajért. Amúgy még egy oka van annak, hogy az epizód csak egy hajszállal van lemaradva a Buffy-rész mögött...ami azért baromi nagy szó. De ezt később írom le. Tehát miután a különleges képességű csávó mély álomba ringatta kettejüket, mindketten egy musicalben találták magukat, hiszen mostanában ekörül forgott minden gondolatuk. Tehát adva volt egy álomvilág, amiben mindenki énekelt, feltűntek a családtagjaik, a barátaik, és mindkettejük nagy szerelme. Igen ám, csakhogy nem önmagukként, hanem más személyekként. Rengeteg vicces szitut eredményezett, ahogy Karáék felismerték őket, mondták is a nevüket, mire mind lehurrogták őket, hogy őket nem így hívják, mégis miről beszélnek, blablabla. :D Most pedig visszatérve a nyitódalra, ami ugyan az utolsó helyen van, de ettől még nagyon-nagyon szeretem. Melissa egyszerűen mesésen énekli, már a Glee óta imádom ezt a csajt. Egy nagyon szép, letisztult dal, véleményem szerint pont tökéletes ahhoz, hogy kezdetét vegye egy musicalepizód.

Ez a hír pedig nálam két napos sírógörcsöt okozott, amikor pár napja megtudtam! Örömkönnyek voltak, ne aggódjatok! :D Nem hiszem, hogy szavakba tudnám önteni, mennyire szeretem ezt a MűvészEmbert! Sőt ami azt illeti, a 2001-es eredeti francia Rómeó és Júlia előadás szippantott be a musicalek varázslatos világába, és kb. 10-11 éves voltam, amikor először láttam DVD-n a darabot, de azóta is megunhatatlan számomra, és bármikor beismerem, hogy nálam magasan veri a magyar előadást! Damien pedig a valaha volt legjobb Rómeó! Erről még vitát sem vagyok hajlandó nyitni. :D Aztán a 2010-es változatban is eljátszotta a szerepet (szerencsére kiadták ezt is DVD-n), a turnékon azonban nem vett részt, és azóta más Rómeók álltak színpadra. Valamennyire őket is követtem, és bár jók voltak, de meg sem közelítették Damien-t. Most viszont csoda történt, és 2018 tavaszán az ázsiai turnén sok év után újra őt csodálhatja a közönség! Kicsit irigy vagyok, én is látni akarom! :D 2001-ben a bájos és tehetséges Cécilia Cara volt a partnere a darabban, aztán 2010-ben az akkori feleségével, Joy Estherrel játszották el Shakespeare tragédiájának szerelmespárját, most pedig eljutunk Damien harmadik Júliájáig, aki Clémence Illiaquer lesz! Nem sokat tudok a művésznőről, de az tuti, hogy már a tavalyi ázsiai turnén is ő volt a Capulet-lány. Most viszont volt Sanghajban pár napja egy sajtótájékoztató, melyen ő és Damien két duettet is elénekeltek, mi pedig szerencsére megkaptuk egy jelenlévőnek köszönhetően videón! Egyébként ekkor szembesültem azzal, hogy ismét a legek legje ölti magára a kék színben pompázó jelmezt! Clémence pedig...nos, nagyon szép hangja van, kíváncsi leszek rájuk együtt! :D El is hoztam nektek a két felvételt, én is mindjárt megnézem századjára is őket, és ugyanúgy könnyezni fogok közben, mint amikor múlt héten megláttam! <3 Akarva-akaratlanul is eszembe jut, hogy volt szerencsém találkozni vele pár éve az Operettszínházban, amikor ő volt az egyik vendég az 500. Rómeó és Júlia előadáson! <3 Nem véletlenül hívom MűvészEMBERNEK. Nemcsak tehetség árad belőle, hanem mérhetetlen alázat és kedvesség!

Még tavasszal írtam a Buffy dalra fakadós epizódjáról, azóta pedig semmi. Ám most, hogy (már 2 hete) megnéztem a The Flash musicalrészét, azt hiszem, elkapott az ihlet. Egyszerűen úgy éreztem, minél előbb muszáj lesz írnom egy musicalepizódról. Bár logikus lenne, hogy a Flash-ről írjak, de annak még kicsit le kell ülepednie, plusz szeretném még egyszer...vagy párszor megnézni, mielőtt bepötyögöm nektek a véleményemet róla. Na meg mivel ennek a bejegyzés-sorozatnak a lényege, hogy összehozzak az adott epizódban elhangzott dalokból egy toplistát, még először muszáj alaposan átrágnom magam azon, melyik dalt hányadik helyre pakolom és miért. Elárulom, nincs könnyű dolgom. Ahogy általában minden musicalrésznél, tekintve, hogy rajongásig imádom ezt a műfajt! Szóval míg a Flash-t megemésztem (és megnézem kb. 100-szor!), arra jutottam, hogy a Grey's Anatomy (magyar címén Grace Klinika) dalolászós epizódjáról írok nektek. Mint tudjátok, nem elhangzási sorrendben pakolom ki őket (ezt az infót mindig zárójelbe foglalom nektek), különben nem toplistáról lenne szó, ugyebár. A sorozat már a 14. szezonjánál tart amúgy, ez a rész még 2011 márciusában került adásba Amerikában, szám szerint ez volt a 7. évad 18. epizódja. Lássunk is hozzá.

9. Grace (hetedik elhangzott dal)

Zseniálisan lett megoldva a Grace Klinika musicalrésze, ehhez kétség sem fér. Callie-nek és Arizonának súlyos balesete volt, aminek "köszönhetően" Callie és a benne növekvő baba is életveszélybe kerültek, plusz a nő feje nagyon megsérült. Így oldották meg az írók, hogy zenét szőjenek bele a fejsérülést felhasználva. Bűn lett volna kihagyni a lehetőséget, pláne, ha figyelembe vesszük a Callie-t megformáló Sara Ramirez színházi, még pontosabban Broadway-múltját! Egy Tony-díjas színésznőről beszélünk. Sőt ami azt illeti, a többiek is remekeltek a részben, még ha ő is természetesen az etalon! Bár imádom a Grace című dalt, csodás szövege és dallama van, nálam akár altatónak is beillene, ha rohadt fáradt vagyok, és a koncepció is tetszik, ahogy belekerült a részbe Callie egyik szólójaként, miközben olyan szinten összeomlott, hogy a babát is ki kell venni, és készülnek elő a műtétre, azonban akármennyire is szép, képtelen vagyok előrébb tenni. Az ok egyszerű: a többi dalt jobban szeretem.

8. Wait (negyedik elhangzott dal)

Arizona és Mark beszélgetnek veszekednek arról, hogy a gyerek vagy Callie legyen-e a fontosabb, ha választani kell, kit és hogyan mentsenek meg az orvosok, közben Bailey nekiáll elénekelni ezt a csodás dalt, April és Lexie vokálozásával. Chandra Wilson - Bailey megformálója - is Broadway múlttal rendelkezik, ez is annyira érződik! Sarah Drew-nak és Chyler Leigh-nek is mesés hangja van, ez itt is tökéletesen hallható. Sajnálom is, hogy Sarah nem énekelt többet. Imádom a dal mellett azt is, ahogy a jeleneteket beleépítették. Jackson érzi, hogy Lexie-nek (még mindig) mennyire fontos Mark, ami azért érzékelhetően okoz egy kis gondot a kapcsolatukban, Derek és Meredith pedig arról beszélnek, hogy maradandó agyi károsodása is lehet Callie-nek. Arizona és Mark vitája pedig átlép egy elég kemény határt, és nagyon durva dolgok hangzanak el köztük, míg eljutunk a dal végére. Annyira szerettem volna legalább a hetedik helyre felnyomni, és alapvetően sikerült is volna, ha...

7. How We Operate (harmadik elhangzott dal)

...és itt jön a "ha" folytatása. Mindjárt bele is merülök, csak előbb a videó: Addison megígéri Callie-nek, hogy kitalálnak valamit a szakorvosokkal. Mindannyian azon filóznak, mit kéne tenni, és a saját véleményüket erőltetik, lesz is ebből egy kisebb vita, amit Owen zár le, vagyis Kevin McKidd. És itt jön a lényeg: már ott kész vagyok, hogy az első hang kijön a torkán! Eszméletlen ez a szóló, ahogy elmagyarázza a többieknek, hogy most mit kell előtérbe helyezni meg ilyesmi. Aztán végül csak sikerül együtt dolgozniuk. Mondjuk nem sokat kaptunk a sorozatban ebből a dalból, mert inkább Meredith, Cristina és Alex beszélgetését mutatják. Ettől még zseniális, és túlságosan imádom a felépítését és a dinamikáját ahhoz, hogy hátrébb tegyem, hiába szeretem a Wait-et alapvetően kicsivel jobban.

6. Universe & U (hatodik elhangzott dal)

Az egyik legsírógörcsösebb dal az epizódban, és megjegyezném, már az első hangnál, amit Sara áradni enged a hangszálaiból, megindul egy könnycseppem. Az egész szituáció eleve megindító, lélekfacsaró, erre pedig ezzel a dallal csak rátesznek. Arizona és Callie duett nélkül nem is lett volna igazi ez az epizód (jaj, de hiányoznak, basszus!!!), Sara és Jessica Capshaw elképesztően odatették hangilag és színészileg is. Oké, Sara ugyebár hang-istennő, de Jess-nek meg olyan édes hangja van, hogy lehetetlen betelni vele! Remekül kiegészítik egymást. És ahogy Arizona megkéri még az éneklés megkezdése előtt Callie-t, hogy "élj miattam"...hát, végem van teljesen! Csoda! <3

(Szerkesztve - 2017.08.23.: Így utólag azt hiszem, ez is bekerül a színházi rovatba...elvégre az! :D)

A hétvégén közös programot csináltunk Elena és Reina barátnőimmel, és azt hiszem, elmondhatom, baromi jól szórakoztunk. Elena írt is róla blogbejegyzést, itt elolvashatjátok! Őt kb. tavaly ősz óta ismerem, amikor megnyitotta a Delena témájú oldalát, nekem meg ugye Steroline-ról van, így ez azt hiszem, gyorsan összehozott minket. Nekiálltunk csevegni, aztán előkerült a szerepjáték is, és kiderült, hogy mindketten évek óta imádunk karakterek bőrébe bújva írni. Reinát pedig most év elején ismertem meg egy szerepjáték fórumon, szóval vele még frissebb az ismeretség. Viszont már most biztos vagyok benne, hogy mindkettejükkel tartós lesz! Imádom őket, közös témáink mindig lesznek, a közös érdeklődési körünk lényegében ugyanaz, és bár rengeteget nevettünk és hülyéskedtünk a Salvatore Bárban, a komoly témák sem maradhattak el. Elena pazarul leírt mindent, tényleg olvassátok el a blogján a bejegyzést! Én most rögtön rátérek arra, hogyan jutottam el ennek a posztnak a "megszüléséig." Elena nálunk aludt, vasárnap délután ment haza, ám előtte még néhány musicales videóval készültünk a most szombati Elfújta a szél előadásra, amire együtt megyünk! Újabb közös program, igeeen! :D És most valahogy rám jött a musicales posztok megteremtése. Lesz néhány. Az egyik videó, amit megmutattam Elenának, az volt, amelyikben Vágó Zsuzsi és Kerényi Miklós Máté énekeltek a Rudolf című musicalből. Az Értem születtél (vagy Érted születtem) véleményem szerint a világ legszebb szerelmes duettje, és van egy olyan érzésem, hogy soha egy dal sem fogja lekörözni.

Ha már itt tartunk, a Rudolf című musical számomra amolyan number one. Pedig higgyétek el, rengeteget imádok! De ennek különleges helye van a szívemben. Sajnos élőben nem láthattam, de szerencsére mindkét szereposztással került fel felvétel a netre! Ezért örökké hálás leszek! A bemutatóra a Budapesti Operettszínházban 2006. május 26-án került sor, három évvel később azonban le is került a repertoárból, pontosan 2009. május 13-án volt utoljára látható. Ígérem, részletekbe menően fogok foglalkozni az egész darabbal, de most arra jutottam, hogy a két szereposztás főszereplőit elemzem egy kicsit és vetem össze őket. Már most szólok, hogy mind a Vágó Bernadett-Dolhai Attila, mind pedig a Vágó Zsuzsi-Mészáros Árpád Zsolt felállás csodálatos, mind a négyen fantasztikusan alakították Vetsera Mária és Rudolf szerepét, és a jövőben is fogok foglalkozni ezzel a két színpadi párossal (sőt ha úgy vesszük, néggyel, hiszen Zsuzsi-Attila és Detti-Árpi is játszottak/játszanak együtt), ám most csak a színdarabra korlátozom a posztot. Úgy gondoltam, kiemelek belőle részleteket a főszereplőket illetően, és mindkét szereposztásból megosztom ugyanazokat a videókat saját kritikával ellátva! Remélem, mire végigolvassátok és megnézitek a mellékelt videókat, ti is imádni fogjátok a musicalt és rákerestek a teljes előadásra! Lássunk is hozzá! (Természetesen minden duettet és szólódalt nem teszek ki, de így is lesz mit megnéznetek, ráadásul ügyeltem rá, hogy időrendben legyen minden!)

Ez most más (Vágó Bernadett és Dolhai Attila)

Az Operettszínház egyik legösszeszokottabb és legjobban működő párosa a színpadon határozottan kettejüké. És bizony, ezzel a musicallel kezdődött minden (meg a 2005-ös beugrással Szegedre, amikor Detti játszotta Júliát Szinetár Dóri helyett). Ezután még 9-10 éven át alakítottak különböző előadásokban szerelmespárt, és mindig lenyűgözőek voltak! Mióta Attila az operett műfaj felé orientálódott, a musicaleket pedig maga mögött hagyta, már csak fellépéseken "találkoznak" a színpadon, de például a Rudolf is örökké megmarad a szívünkben, mint az első közös darabjuk (persze, a Rómeó és Júliában kezdtek el együtt játszani, de mégiscsak a Rudolf az, ami ősbemutató volt, ergo ez tényleg az ÖVÉK, nem pedig beugrásnak indult az egész), sőt az én szívemnek tényleg a legkedvesebb musical! És most nemcsak a musicalre magára gondolok, hanem a duóra! Szerintem ez Detti és Attila legcsodásabb együttműködése a színpadon! <3 Ez, és persze a Ghost...de erről majd máskor. Most az Ez most más-ra rátérve: Vetsera Mária és Rudolf ekkor már túl vannak az első találkozáson, mégpedig a walesi herceg bálján. Megvolt persze a szerelem első látásra is. Mindketten már hazaértek, és ebben a dalban kiéneklik magukból a kialakult érzéseiket, na meg azt is, hogy még sosem éreztek ilyesmit. A dal maga 0:50-nél kezdődik, de az előtte lévő kis jelenet nagyon aranyos és humoros, érdemes megnézni azt is. Az első, ami szerintem feltűnik az embernek, az nem más, mint Vágó Bernadett hangjának tökéletes tisztasága! Na igen, nem véletlenül kezdett el szinkronizálni Disney-hercegnőket, és ezt énekileg is értem, hiszen nem kevés mesében dalolt már! Nála azt hiszem, megszokható a kristálytiszta hang, nagyon ritkán vét hibát! Attila pedig...most komolyan, kell szót ejtenem Dolhairól? Nem, ugye? Amúgy annyira elragadó a kettősük. Igen, azt hiszem, az "elragadó" a legmegfelelőbb jelző rájuk ennél a felvételnél. Nem lehet nem imádni, és annyira átjön a kémia is, ami valljuk be, elengedhetetlen ahhoz, hogy a szerelmi szálakat megszeressük! A kedvenc momentumom határozottan az, amikor a vége felé Mária táncol egy kicsit, Rudolf pedig a háttérben mosolyogva nézi, mintha látná a lelki szemei előtt. Ott menten elolvadok! A legvégéből lemaradt egy pici, de ez nem von le semmit az értékéből. Maximum azt sugallja, hogy tessék szépen megnézni az egészet! :D

Ez most más (Vágó Zsuzsi és Mészáros Árpád Zsolt)

És akkor, mielőtt belevetném magam a Zsuzsi-Árpi videók elemzésébe, muszáj közölnöm valamit, mielőtt a felvételeket megnézve esetleg beugrana nektek olyan kérdés, hogy "most tényleg őket veted össze a csodás Detti és Attila párosával?" Ugyanis le merem fogadni, hogy a legtöbb embernél az első, ami beugrik majd a videót látva, hogy ők nem olyan jók. Erre engedjétek meg, hogy rácáfoljak, mégpedig egy konkrét dologgal: igenis vannak Detti-Attila szinten, hiszen mind a négyen zseniálisak, mindössze az a szomorú és szerencsétlen helyzet állt elő, hogy pont ezen az előadáson, amiről kikerült a felvétel, mindketten totál betegek voltak!!! Árpinak kb. 40 fokos láza volt, Zsuzsinak pedig durva torokgyulladása. A nátha pedig mindkettejüknél érzékelhető, ha alaposan fülelünk. Szóval kérlek titeket, a Zsuzsi és Árpi videókat ennek tudatában nézzétek és kritizáljátok! Hallom én is, hogy hangilag nem mindig vannak rendben, de ettől még bátran fel merem vállalni, hogy szerintem rájuk öntötték Mária és Rudolf szerepeit. Épp ilyennek képzelem el őket, ahogy ők ketten megformálják! A színészi alakítás valóban ütős! Szerintem ennél a dalnál megfigyelhető, hogy Árpi kicsivel több színt visz bele. Azonban ezt a kört egy hajszállal Detti-Attila "nyerte" (nem verseny, hiszen mindegyik szereposztásban vannak erősségek), mert bennük jobban felfedeztem azt a bizonyos első szerelem érzést. Emellett pedig itt kimaradt az a momentum, amiért én a sarokba tudok ájulni. Amikor Mária táncol, Rudolf pedig édesen bámulja. Árpi vagy kihagyta, vagy ő egyszerűen másképp reagált abban a pillanatban. Hiszen ezért isteniek a különböző szereposztások...mindenki máshogy old meg szitukat, máshogy reflektálnak egymásra! Attila és Árpi játéka, ahogy Zsuzsié és Dettié is nagyon különböző, mégis mindegyikükben megvan az a bizonyos valami! Én mindenesetre nyálat csorgatok annál a táncizós-bámulós momentumnál, és ez Zsuzsiéknál nem volt meg...ezen a felvételen legalábbis biztos nem. Viszont 2012-ben a Karmesterversenyen előadták, ekkor már egészségesen, és igen, csodálatosan! Pedig már évek óta nem játszották ekkor, mégis ugyanúgy ráleltek a karaktereikre! SzínMŰVÉSZEK...khm! :D <3 Itt megnézhetitek, szerintem ne hagyjátok ki!